Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

resztleveléért Fehérvárra. Este még Erzsihez. Leverten megyek haza, érzem, hogy mindig jobban bele is keveredek dolgokba; olyan mindegy. Augusztus 29. Riadó 9.40-11.15-ig és újra 11.30-12.45-ig. Alig dolgozunk már valamit. Kánikula van, és a pincében még akkor sincs levegő, ha nyitva van az ablak, mint most mindig. Mi lenne, ha egyszer pár órára be kellene csukni? Úgy elálmosodunk a levegőtlenségtől, hogyha az ember feljön, csak azt várja, hogy hazamehessen. De ez még semmi, hiszen nem bombázták Pestet; például a csepeliek ilyenkor lent dolgoznak a bunkerban, és patakokban folyik tóluk a víz. Haza. Augusztus 30. Riadó 10.05-20.50-ig. 22-én megjelent a mentesítési lehetőségekről kiadott rendeler (az a hír járja, hogy a külügy ígéretet tett, hogy 27-ig minden mentesítési eljárás befejeződik, az egyéniek és a svéd, svájci is, az egyházi akciók is és akkor újra deporrálás lesz; de ez még a román fordulat előtt volt). Fogalmaztunk egy kérvényt Sárvári részére és Kozma nyilas képviselő ügyvédünk azt ajánlotta, hogy vegyük be azt is, hogy a részvényesek (az angolok) megbízottja, mert ez hatásos lesz! O különben most „orientálódik". Mite bejövünk a hivatalba megvan a sokat emlegetett „katonai diktatúra", lemondott a Sztójay-kormány. Már előző nap azt mondták, hagy puccs van és a Sztőjayt agyonlőtték. Sokáig fog élni, mett már legalább kétszet „lőtték agyon". Kívánom neki! A lapok egyte ajánlgatják a „katonahalált" a polgári lakosságnak. A hétfői „Magyarország" az első lapon elmélkedik az új fegyverek chance-airól, és közben visszapillant a háborúra. Megállapítja, hogy a németek kezdték a hábotút, és hogy a bombázást is ők kezdték. Persze ezt csak úgy mellesleg teszi, de azért el lehetne küldeni Eöttevényinek. Elmegyek Mártához, eztán Járayékhoz. 1

/z9-re érek haza, fojtó borult déli széllel. A kotmányban Rakovszky és Vladár, szóval nem lett Szálasi. — Persze nincs levelem, tiszta reménytelenség. Mariska Mama elküldte Aladár leveleit Bolinak. Van egy lap, ahol mindenféle maskarában vannak. így járnak az emigránsok, vagy moszathajú hölgynek öltöznek és halakat fognak, vagy idegszanatóriumba kerülnek. Nem is bánom, hogy Boli nem ment ki a nyárra, pedig szerettem volna. Igaz, hogy Aladár ezt az öregasszonynak küldte, de mégis olyan rettenetes volt az ellentét. Mi itt egy percig nem foglalkozunk mással mint a hábotúval. —Tegnap este félálomban hallottam, hogy nagyon lőnek, de nem volt riadó. Zavaró gép bombákat dobott Kispesten.