Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

duló lakások miatt. — Az Apponyi téri espressóból felmegyek Prónayhoz. Elmondja, hogy a kassai, miskolci és a székesfehérvári hadtest tetületén nincs már zsidó. Látott rettenetes dolgokat, pld, hogy 70 embert 10 kg kenyérrel, 1 vödör vízzel és egy üres vödörrel raktak egy vagonba, a leplombált vagont 3 nap múlva kellett volna kinyitni, de csak két hét múlva szedték ki az embeteket... Tud olyan esetről, hogy összesen 3 zsidó szállt ki, a hullákat pedig vasvillával dobták szét. — Prónay szerint Pozsonyt bombázták. Állítólag Ploestin csak egy telep dolgozik már, s most mindenütt az olajat keresik. — A „Magyarországban" megjelent a zsidó házak teljes listája. A Márton hegyen egy van: a Tállya-u. 17. Napó a telefonkönyvből nézi, hogy ismerősei közül kinek kell kiköltözni. Ilusék szerencsére maradhatnak, mert zsidó ház lettek. Ptónay és Szigeti azt mondják, hogy augusztus végére az összes budapesti csillagos zsidókat elszállítják. Sokan elszöktek és bujkálnak vidéken. H. Feri Losoncról hozott egy nőt (egy barátja fiatal feleségét, még mielőtt a gettóba csuknák) és a másik Feri Zalába akarja vinni a nagynénje volt gazdájának a lányát, mint rokonát. Vannak olyanok is, akik pénzért csinálják. — A „Dtótkefé"-ben (buta vicclap) ezt olvastam a fodrásznál „Ki hol tölti a nyarat? Bajcsy Zsilinszky Schuschniggfalván" — szóval Dachauban. —A „Pest" első lapján nagybetűs főcím: „Tozso: Elérkezett a pillanat, hogy a tengelyhatalmak megindítsák a döntő támadást Ázsiában és Európában". Június 17. Új német fegyver! A „Magyar Szó" főcíme: Az ártatlanok véte bosszúért kiállt...JAJ ANGLIÁNAK! „Esti Újság": (Rajniss cikk) A megtorlás vihara zúg Anglia fölött. Pilótanélküli repülőgép stb. Az utolsó oldalon szerény betűkkel a berlini hadijelentés: — Új fegyvet — de azért az amerikaiak és az angolok mennek előte. — Levél megint nincs. Talán már nem is lesz. Június 18. Reggel VzJ-kox nyáriasan öltözve, de azért esőköpennyel és Marinak barna cipővel felfegyverkezve elindulunk Felsőgödre. A Nyugatinál a rendőr egyenként igazoltat petsze. Hadiigazolványom láttára joviálisán belök minket Marival az előcsarnokba. Van egy ülőhelyünk is! Az úton végig csodálatos pipacsok; ennyi mezei virágot régen láttam, mint az idén, persze a sok eső miatt. Mikot lemegyek a hegytől rágódva a napok eseményein, mindig újra észreveszem, hogy milyen szép lenne a tavasz. Kint Felsőgödön nagyon barátságosak; jó és egyenes embetek, akiknek nincsenek hátsó gondolataik, jóakatatúak. Végignézem a fényképalbumokat. 3

/45-kor hazamegyünk, olyan jól tartottak bennünket, hogy alig tudunk