Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

Péter detektívei kísérték. A detektív úgy ment be hozzájuk: „Van itt egy Jankovich nevű ember?" - Megbeszéltük ezekkel a tisztességes szomszé­dokkal, hogy nem megyünk sehova; ha ostrom lenne, segítjük egymást. Kü­lönben kölcsön adunk Ipolyiéknak egy récamiert, mert ők meg menekülte­ket fogadtak be és 8 embernek van 5 ágya! Most visszatétek a mai napra. A hivatalban mondják, hogy minden zsidó­nak ma reggelre kellett jelentkezni batyuval „honvédelmi munkára", azok­nak is, akik vegyes házasságban élnek és a külföldi állampolgárság csak ak­kor érvényes, ha az illetőnek étvényes útlevele van. Ezétt nagy a zsidóván­dorlás. Állítólag kiürítik a házakat. Látom a csoportokat, amint vonulnak a Teréz körúton (házanként). Délután tohanok haza, mett Pétét bement a városba, és legalább nekem otthon kell lennem. Esik. Bridgezünk a Napó­val és a gyerekkel a hálószobában. Péter sikeresen megjön. Feri is hazajön, a kaszárnyában mindenki oda van, nagy veszteségeik vannak, „ez lesz itt a legnagyobb katlan", Budapestet ostromolni fogják. Végte, először egy hét óta, igazán kipihenem magamat éjjel. Vitág Gyurkától! Október 24. Szakad az eső, Boli, Feri és én együtt indulunk. A hivatalban a nyilasok ko­moran latolgatják Budapest ostromát. Hát ezétt volt érdemes? Hivatal után komissió, bemegyek Magdához az üzletbe, éppen most beszélt valami zsi­dó batátaival telefonon (egy penzióban laknak, a tulajdonos keresztény), s mondja, hogy két napja fekszenek éhesen az ágyban, nincs semmi élelmük. Magda mindenféle lehetetlen ételt összeszed (nem kapni semmit) és küldi a lezárt házba, mintha a keresztény tulajdonosnőnek lenne ismerőse. Fel­megyek Mamiékhoz, már megint kezdik mesélni különböző ismerős tisz­tek, hogy gyorsan el kell menekülni, jönnek az oroszok. Mintha engedne a fémes feszültség is egy kicsit. Az utcán nagy bevonulási plakát, mindenki­nek be kell vonulni 18-48 évig (keresztényeknek). Felszaladok Kürthyhez, éppen a ,harminckettedik szabót hívja fel, hogy álló tiszti gallérját lehaj­tottál alakítsák holnap reggelig (mert egy nap alatt kell bevonulni még „közlekedési eszköz hiányában" is!). A szabók gúnyosan azt felelik, hogy ők is bevonulnak. Haza megyek. A 8.20-as hírek aztán bemondja, hogy a bevo­nulást „bizonytalan időte elhalasztották". Ez még a leghülyébbeket is kijó­zanítja egy kicsit, és most már mindenki nevet a kormányon. Az oroszok kü­lönben már elfoglalták Kiskunfélegyházát.

Next

/
Thumbnails
Contents