Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

Zsidó vásárlók az üzletek előtt, a bevásárlási idejük további korlátozása után Magyar Futár 1944. szeptember 13. „ Van krumplink, 35-35 kg diónk és mandulánk... van zöldségfélénk is, és ami a legfontosabb, rendes fatűzhelyünk. " zünk, irtó ázott kutyaszag a konyhában, meg a Feri uniformisa, a Boli cserkészgallérja (ez volt rajtam), s a vízben ázott cipők! Ilusék zárja elromlik az ajtón, és nem tudjuk beadni az ebédet. Rémes! Se ki, se be! Az ablakon beadunk Péternek egy kalapácsot, kifeszíti az ajtót és felszerelünk egy right. Hárman alszunk a Margitok szobájában; a francia adásban hallom VilO-kor, hogy az oroszok 275 km széles arcvonalon bent vannak a Kárpátokban. Október 20. Szép napos idő, bemegyek Ilusék ügyeiben futkosni. A lezátt zsidó házban van egy iroda, de a francia kollégák nincsenek ott. (Francia papírokat akarunk neki szerezni.) Bodor tárgyaláson van, az utcán találkozom Zekével, nála is bújnak. Eddig inkább kicsit nyilas volt, most azt mondja, hogy „igazam van". Elmegyünk cukrot venni, szetetnénk valahova betérni, de nincs hova, a cukrászda zárva van, egy másik előtt hosszú embersor. Átkísér a Margit hídon. Ebéd után elmegyek újta, Pétét egyik kolléganőjéhez a Csalogány utcába. Most már sötétedés után is lehet az utcán járni, este 10-ig. A