Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)

KŐBÁNYAI JÁNOS Biztosítótű és bőrnadrág

hére sem. Nem tudja, nem akarja tudni, hogy a ma élete zajlik a Bérkaszárnyában. Nem érdekli ez a jelen, és bár ismeri a Bérkaszárnya múltját, nem kíváncsi a jövőjére sem. Pedig, ha ismerni vágyná, kitalálhatná könnyen. Egypárszor megkísérlik még megfiatalítását, azután sorsára bízzák. A malter alól kikandikálnak majd a rosszkötésű bordák és omladoznak majd lassan a keskenyre méretezett falak. Akkor már nagylakás sem lesz a Bérkaszárnyában, hanem csak kislakások, és a tömegszállások lakói nem ábrándoznak majd arról, hogy volt idő, amikor a Bérkaszárnya helyén fűszeres illatú bokrok bódították az éjszakát. Körmendi Zoltán: Budapesti bérkaszárnya. Szép Szó, IV. kötet, 1937.1 1. füzet, 64-67. old.; IV. kötet, 2. füzet (12.), 1937. márdus, 161-170. old.