Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)

KŐBÁNYAI JÁNOS Biztosítótű és bőrnadrág

talmas Bérkaszárnya alaposan igénybe veszi idejüket, és pénzkuporgatáson kívül másra nem gondolnak. A házmester-család magasabb életszínvonalon, de hasonló életirányban vegetál. A férfi nyugalmazott állami altiszt, robosztus, kényelmes, de lelkiismeretes és pontos, felesége finomkodó, nyájas és aggodalmaskodó, mint egy kisvárosi jótékonysági egyesület most választott vezetőségi hölgye, lányuk érettségizett, de szabászatot tanult, egy belvárosi szalonban jó állása van, szüleinél lakik, de tőlük függetlenül éli a maga életét. A papa nyugdíjat kap, nyolcezer pengő óvadéka van a háziúrnál, Pomázon telke és további hatezer pengője takarékban. Nem kis dolog rendet tartani százhatvan főbérlő és pontosan soha meg nem állapítható számú albérlő között, de vállalja a munkát, mert fő gondja, hogy napról-napra legalább egy porrétegnyivel növelhesse vagyonkáját. Nem lenne érdektelen a ház falunyi lakójának felsorolása, de talán az is elegendő, ha a legjellemzőbb típusokat emeljük ki közülük. A földszint lakói csupa zűrzavaros ember Az egyik főbérlő például albérlőként szerepel. Senkinek sem adósa és lakásán mégis másnak a névtáblája olvasható. Ez a hetvenéves nénike — amint mondani szokták — valamikor jobb napokat látott, és rokonsága most is juttat néki havi húsz-huszonöt pengőt. Viszont egy bizonyos alapból havi negyvenöt pengőt kap, ezt azonban nem veheti fel személyesen, mivel az alap rendeltetése szerint az összeg csak az elaggott személyek gondozóinak fizethető ki. A nénike tehát annak nevében bérli a lakást, aki részére a havi segítséget felveszi, de azért gondozatlanul, magára hagyottan tölti napjait a kis sötét lakásában. Hatvanöt-hetven pengő a havi jövedelme, ebből negyvenöt a házbér, húsz-huszonöt pengőből eléldegél töredezett, porlepte bútorai között télen-nyáron. Szemközt véle hatvanöt éves vak kosárfonó lakik feleségével, fiával és unokájával. A fiú magánhivatalnok volt, és hét éve állástalan. Harmincöt éves. A házátszervezés idején kisegítő-álláshoz jutott, cipőre, ruhára gondolt, de aztán a kéthavi házbérbe adta csekélyke jövedelmét. Címírással napi egy pengőt keres; a kosárfonásban is részt vesz apjával, anyjával együtt, és havi huszonöt-harminc pengőt keresnek hármasban ezzel. Két albérlőjük is van, és a kettő havi huszonnégy pengőt fizet összesen. Ágyneműjük kevés, fehérneműjük foszlik, felső ruhájuk már levedlett róluk, cipőjükbe befolyik a víz.