Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)

KŐBÁNYAI JÁNOS Biztosítótű és bőrnadrág

tény, hogy Ön a rendezők intézkedéseit fasisztának nevezte volna. Ugyan­akkor módszereiket változatlanul brutálisnak tartotta. Ezt Ön előtt a szep­tember 3-án készült feljegyzésen kiigazítottuk. Sajnálattal tapasztaltam, hogy a segítő szándékot Ön nem fogadta el, és a beszélgetés elején bíróság­gal és »magánvádas rágalmazási perrel« fenyegetőzött. Jogi végzettségét fi­togtatta, igyekezett kioktatni a jelenlévőket, köztük engem is. Azt elismerte, hogy szeptember 3-án újságíró igazolvány nélkül, a zene­kar vendégeként tartózkodott az Ifjúsági Parkban. Jogtalanul avatkozott bele a munkaköri kötelességüket teljesítő rendezők tevékenységébe, akik a házirend durva megsértője ellen munkaköri kötelességüknek megfelelő­en jártak el. Nem az Ön feladata elbírálni, hogy két önkéntes tendőr (akik egyben rendezők) kérnek-e rendőri intézkedést vagy sem. Jogtalanul tar­tózkodott az Ifjúsági Park irodájában, nem volt hajlandó igazolni magát az önkéntes rendőröknek, mire a rendőrjárőr megérkezéséig felszólították, hogy maradjon az irodában. Azt, hogy ki látogatja a vezetésem alatt álló intézményeket, jogomban áll meghatározni. Fenyegetése és a fent említett magatartása alapján úgy ér­zem, hogy Ön nem tartozik azok közé, akiket szívesen látunk intézménye­inkben. így felkérem Önt, tekintsen el további látogatásaitól. Budapest, 1978. szeptember 11. Igazgató" Alatta hét kulturális intézmény felsorolása. Naivság az oka, de nem hiszem, hogy legálisan ki lehet valakit zárni — hacsak nem áll büntető eljárás hatálya alatt — egy nyitott kulturális intéz­ményből. Pedig a következő héten a polgári jogi ügyletet — a pénztárablaknál a jegyvásárlást — nem üthetem nyélbe. Számomra nem adhatnak ki az Ifjú­sági Parkba belépésre jogosító jegyet, vegyem vissza a pénzt — világosít fel a pénztárosnő. A kezdésig még van vagy háromnegyed óra. Addig kényszerű séta. Gyé­ren megvilágított földszintes utcák. Kivilágított sarkon, nyitott ajtaján az utcára lehel a külvárosról elnevezett étterem. Előtte a járdán csillogó húgy­csíkok, szétfröccsent hányásrepeszek. Bent spanyolgitár-hegedű-zongora felállású zenekar magyar nótát, majd a „Nehéz a boldogságtól búcsút ven­ni" című számot játssza. A gőzpárás, hodályszerű teremben, mint barna ké­zigránátok, állnak számtalan hűvös halomban az asztalokon összetolt sörös­üvegek. Kiveresedett fejű fiatal férfiak énekelnek együtt a zenekarral.

Next

/
Thumbnails
Contents