Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)
SALY NOÉMI „Itt élt és halt, mert másképpen nem tehetett"
kerosok, akik nem régiben még a Kék Macskában birkóztak az urakkal: ki voltak parancsolva a helyiségből. Patti, a kártyabűvészjárt sekrestyésléptekkel azokhoz az asztalokhoz, ahol kunsztjaira kíváncsiak voltak. Es Turf Karolin, egy kedves, öreg virágárusasszony, aki sportnevére úgy tett szert, hogy fiatalkorában megkoszorúzta a pesti és bécsi gyöpön azokat a lovakat, amelyek a Derbyt megnyerték: papagájos, bécsies kedélyességgel, mindig friss jókedvvel, élcesen járt a vendégek között... Éjfélkor nyitották meg a Télikertet, amikor a közönség kitódult az orfeumi előadásról, a kastélyba való ajtók kitárultak, valamennyi lámpa felgyújtva, hogy az arany és piros színek szinte vakítottak, és most már a cigányzenekar vette át azt az indulót, amelyet odabent az orfeumi szalonmuzsikusok éppen befejeztek. (Évekig a Hölgyzászlóalj című operettből való volt ez az induló, amelyet Rajna Eerenc, Somossy úr sógora írt.)" 22 „Melcsoff János: a Télikert főpincére, ez a tipikus éjjeli főpincér, aki nyugodtságával, józanságával, becsületességével, megingathatatlan flegmájával nagyon népszerű volt ez idő tájt az éjjeli világban: szótlanul szolgál hitellel is, ha a hírlapíró urak a pénzüket elköltötték. Adynak is szüksége volt Melcsoff úrra, mint talán mindenkinek, aki abban az időben állandó vendége volt a Télikertnek. [...] Fagyottan, unottan, haltekintettel, ajkán örökké gunyoros, elbizakodott mosollyal (mint azok a nők, akiket végül megölni szoktak a férfiak, vagy pedig magukat ölik meg értük) ült a Télikert felső végén Mágnás Elza, aki bár egy mosónőnek volt a lánya: még műveletlenségében is oly hidegnek és előkelőnek tudta magát maszkírozni, hogy a szegény érzelmes zsidólányok, akik többnyire pénztelen pincéreknek voltak a titkos szeretői: csakhamar elnevezik vala Mágnás Elzának. Már meglátogatja őt éjszakánként az a gazdag bútorgyáros, aki perverz szenvedélyeiről volt valaha nevezetes Pesten. (így többek között az volt a híre, hogy azokat a nőket, akik megtetszenek neki, fehér menyasszonyruhában, mirtuszkoszorúval érckoporsóba fektette, és úgy imádta őket.) 23 Már közelgett az az idő, amikor valóban koporsóban fog feküdni a szőke tündér, amikor szakácsnője, Kóbori Rózsi és Nick Gusztáv, a péklegény összeállanak, hogy az úrnőt meggyilkolják..." Mágnás Elza tragikus állóképével szemben ott voltak a kávéházban a Lumiére-fivérek mozgóképei is: Somossy Károly modern gondolkodására, nyitottságára és üzleti érzékére mi sem jellemzőbb, mint hogy az Orfeum télikertjében tartották a legelső budapesti mozivetítést, 1896. április 29-én (másnaptól a Royal szálló földszinti nagytermében is bemutatták az új csodát) — igaz, a vendégek nem haraptak rá, így az orfeumi vetítések egy hét után abbamaradtak. 25 22 Krúdy Gyula, I. m., 56. old. sk. 23 Hogy ebben mennyi o gonosz pletyka, sosem fog kiderülni: Schmidt Miksa, vagyis Max Schmidt jeles bútorgyáros és lakberendező volt, aki később Dénes Zsófia legjobb barátnőjét vette feleségül. Dénes Zsófia rendkívül elismerten és nagy szeretettel beszél róla. Lásd: Dénes Zsófia: Gyotog a boloidolon. Bp., 1980,269-277,305-313. old. Itt Max és Mágnás Elza megismerkedése is olvasható. 24 Krúdy Gyula, I. m., 66. old. 25 Radó István: A magyar moziszakma bölcsője. In: Erzsébetváros. Bp., 1970.157. old. Szerk.: Tímár Andor