Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FRÁTER ZOLTÁN Szecessziós emberek

Kövezik a pesti utcát 1912 Bálint János felvétele Élet „...a mindennapok üzemszerű működése merészebb, illúziótlanabb szemlélet kialakítására ösztönözte a művészeket. " kedves zamatú mesevilága felé." Ez a stili­zált, kedves zamatú mesevilág ott van már a kilencszázas évek elejének Krúdy-novel­láiban is, akárcsak a szecessziós épületek homlokzatán, illusztrációk szegélyén a sti­lizált ornamentika. Azért is kockázatos bármiféle „mik­száthos korszakot" emlegetni, mert a szá­zadelőn Krúdy nemcsak nyírségi díszletek között játszódó (és egyébként sem Mik­száthra valló) novellákat ír. Ha csak ezeket vesszük tudomásul, eléggé egyoldalú lesz a kép. Hiszen olyan művei is vannak ebből az időből, amelyekben a dzsentritéma egyál­talán nem található meg. Megtalálható vi­szont az, ami Mikszáthtól szintén elhatá­rolja, a dekadencia. A fiatal, „mikszáthos" Krúdytól a század első éveinek jellegzete­sen szecessziós indíttatású folyóiratai és vékony, kacskaringós vonalvezetéssel dí­szített művészeti lapjai vérbeli dekadens novellákat közölnek.

Next

/
Thumbnails
Contents