Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FRÁTER ZOLTÁN Szecessziós emberek

Szecessziós emberek FRÁTER ZOLTÁN M

a már nem lehet minden kétséget kizáróan, pontosan megállapítani, mikor érkezett Krúdy Nagyváradról Budapestre. Van olyan adat, amely szerint 1896 tavaszán, nyarán a Millenniumi Kiállításról kellett tudósítania a Szabadság olvasóit, s ő már akkot Pesten ragadt, még ha néhány hónap múlva, rövid időre visszaköltözött is szülővárosába, Nyíregyházára. Annyi bizonyos, hogy 1896 nyarától ír a fővárosi jeles katolikus hetilapba, a Magyar Szemié-hc, ősztől a függetlenségi párt hírlapjába, az Egye/értés-be, 1897-től pedig a mindmáig egyetlen szépirodalmi újságba, a napi megjelenéssel ekkorra már felhagyó, két-három naponta kiadott Fővárosi Lapok-ba is. Akár 1896-ban, akár 1897-ben kezdte állandó pesti életét, mindenképpen hatott rá az a környezet, amelyet akkor láthatott, amely akkor körülvette. Nem akármilyen panoráma volt az, s nemcsak Nyíregyháza, Debrecen és Nagyvárad hangulatos, ámde kisszerű, családias színterei után. Budapest polgárai sem győztek ámulni a néhány év alatt tapasztalható hatalmas változáson, a millenniumi készülődés idején gomba módra szaporodó házak, középületek látványán, a közlekedés, a szolgáltatások fejlődésén. A fejlődés ékes bizonyítéka Budapest utcáinak „felnövekedése", bulváros szélesedése, a Nagykörút házsorainak kiépülése, de legalább ilyen fontos a város lakóinak sajátos érzületét kifejező jellegzetes helyek sokasodása, a városi életforma lehetőségeinek bővülése. Már 1894-től üzemel a csavart oszlopos, márványos, tükrös, freskós New York kávéház, látogatható a keleti mintázatú falicsempés Japán kávéház. 1896-ra készül el és az újdonság vara-