Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FÁBRI ANNA „Mit lehet írni Pestről?"

tözékeket vehetnek szemügyre, hasonló­an ahhoz, ahogy a kirakatokat szemlélve a korabeli (elsősorban a századfordulós) Pest — tájékozódási pontokként is közismert — üzletei előtt álldogálnak, illetve a való­ságban is létező (s többnyire saját nevükön megnevezett) kávéházakat, kocsmákat, vendéglőket és mulatókat látogatnak. 63 A Krúdy-regényekben a színházakban „igazi" színészek és színésznők játszanak, az orfe­umi hölgyek éppúgy valóságos neveket vi­selnek, mint némely örömlány, a vendégek között ismert hírlapírók, írók, költők, poli­tikusok és társasági emberek, a lófuttatá­sokon a korszak neves futtatói, zsokéi, nagy- és félvilági emberei tűnnek fel. A belvárosi boltok közül legtöbbször Calderoni látszerész boltját, a Vademberről és a Fekete Kutyáról elnevezett vegyeske­reskedéseket, Monaszterly és Kuzmik sza­bócégét, Pórfi kalaposüzletét említik a Krúdy-művek. Az elbeszélő(k) szerint a boltok tulajdonosai is „kirakatban" érzik magukat, másfelől azonban sajátos megfi­gyelőállásból szemlélik az utcát. A divat közvetítői és követői ők egy személyben: „Az Andrássy úti boltosné [...] a bolti asztal mellett is úgy tudott viselkedni vevőivel szemközt, mintha szalonjában ülne. Miu­tán közel volt az Operaház, tisztában volt az ottani előadásokkal. Látta a legújabb di­vatokat boltja előtt elvonulni és a minden­napi útjába eső könyvkereskedésben meg­vásárolta a legújabb kottafüzetet vagy re­gényt, amelyről divat volt beszélni." A kirakatok nemegyszer olyan látnivaló­kat kínálnak a járókelőknek (és nemcsak valamely konkrét üzlet reményében), ame­lyek segítik a nagyvárosi életben való eliga­zodást, illetve beavatják a szemlélőt az előkelő világ elzárt életének apró titkaiba. A Kristóf téren a Szép Vadásznő kirakatá­ban a viaszbabákon a legfinomabb bundá­kat lehet szemügyre venni, Calderoni Váci utcai üzletében a hírességek (színé­szek, írók, politikusok) fotográfiáját (egy­szersmind nyomon követni, ki az „érdekes ember" a városban, hiszen a képeket rend­szeresen cserélgetik), 66 másutt az előkelő menyasszonyi kelengyéket „állítják ki". A kirakat persze tükör is, s így jó alkalmat kí­nál az önszemléletre (egyszersmind a nárcisztikus hajlamok kiélésére) valamint 62 Az előző idézet is jól példázza ezt az elbeszélői gyakorlatot. Andrássy Géza, Wahrmann Mór és Blaskovics Miklós a századfordulós társasági és közéleti elit ismert tagjai voltak, az ifjan elhunyt Neszmély Artúr épp ilyen közismert alakja volt a századvégi pesti újságíró társadalomnak. A Selyemlopós a Váci utcában című, 1930-as elbeszélés hősei (Kikericsy kisasszony és Kompolti úr) pedig Szapáry Pál és Bánffy Miklós grófokkal és Lobkovitz herceggel, valamint Csernoch János hercegprímással találkoznak a Váci utcai (dél idei) korzón. 63 Irodalmi emlékhelyként is emlegetik a Krúdy-művek a Zenélő órát a Városház utcában, a Ferenczi kávéházat a Rostély és az Újvilág utca sarkán, Ivkov (Ivkoff, lokoff néven is) kocsmáját a Reviczky tér körül az Üchtritz-házban, a Balaton kávéházat a Kerepesi úton, olykor Tihany kávéház néven is, a tulajdonos, Tihanyi nevéről, ilyenkor azonban ő Balatoni úrként szerepel (lásd: A kékszalag bőse), a Báthory (Kálvin tér), a New York, a Fiume és az Abbázia kávéházakat, valamint a Veteránról elnevezett (fiktív?) kocsmát, amelynek engedélye van az éjszakai nyitva tartásra is. 6-1 Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. 1. m., 9. old. 65 Krúdy Gyula: Hét Bagoly. In.-1. m., 734. old. 66 Erről igen sok műben esik szó. Lásd például: Hét Bagoly (I. m., 937. old.) és Nagy kópé (Uo., 285. old.)

Next

/
Thumbnails
Contents