Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FÁBRI ANNA „Mit lehet írni Pestről?"

(szinte kivétel nélkül vidéki eredetű) művelői.

2 Ez utóbbiak közül az elfogadás gesztusával és az elfogadtatás szándékával emelkedik ki a pesti életnek egész tárcasorozatot szentelő Garay János. Ezzel szemben a pesti zsánerképekből (rém)regényt is szerkesztő Nagy Ignác a francia nagyvárosi (ponyva)regény eszközeit és motívumait is segítségül hívta, hogy a rohamosan (de a valóságban még áttekinthető keretek között) nagyvárosiasodé Pest társadalmi széttagoltságára (s ezzel együtt a nyilvánosság korlátozó erejének csökkenésére), kriminalizálódásának veszélyeire figyelmeztessen. E tekintetben különös jelentőséggel bír, hogy Nagy Ignác e könyvének, az 1844-45-ben megjelentetett Magyar titkok-nak a leleplezés feladatával megbízott főszereplője, egyszersmind narrátora éppen egy újságíró. Nem kevésbé elriasztó képet fest a pesti élet titkolt bűneiről Hazairejtelmek címmel közreadott regényében a Nagy Ignácéval megegyező francia mintához igazodó, de az életkép-betéteket többnyire politikai programszövegekkel helyettesítő Kuthy Lajos.

3 Bár a Hazai rejtelmek írója nem internálja a magyar bűnök összességét Pestre, jócskán hagy belőlük falun, pusztán, nagybirtokon és kisvárosban is, a múlt bűneitől és hibáitól megtisztult hasznos élet színtereit mégiscsak a vidéki Magyarországra helyezi. Azt a felismerést, hogy a vidéki ember (sőt, a vidék) sorsa szoros szálakkal kötődik Pesthez, Jókai némiképp továbbfejlesztve hasznosítja majd, amikor számos regényének történetében politikai, törvénykezési vagy kulturális központ mivoltában juttat nagy szerepet Pestnek. (Nemegyszer azonban — értelemszerűen — ugyanilyen szerepkörbenjeleníti meg Pozsonyt és Bécset is.) Míg a Jókai-művekben a leggyakrabban előforduló, legváltozatosabb korszakaiban és részleteiben megörökített helyszín Pest, pályakezdő korszakának elbeszéléseit leszámítva Mikszáth többnyire a felső-magyarországi városok, városkák és falvak világába vezette el olvasóit. (Regényei közül csak az Új Zrínyiász, valamint a Sipsirica és a Szelistyeiasszonyok mesés történetét helyezte a fővárosba (az utóbbiakét egyébként hangsúlyozottan Budára).

5 Mikszáth Pesttel kapcsolatban voltaképpen mindvégig megőrizte a külső szemlélő, sőt, 2 A 18. század végi, 19. század eleji (vidéki eredetű) magyar írók Pest-képével (és -élményével) foglalkozik Zentai Mária tanulmánya: Á város szerepe a kora reformkori mogyor irodolombon. ItK, 1999/3-4.335-344 old. 3 Mind Nagy Ignác, mind Kuthy Lajos regénye határozott nyomatékkal, egyszersmind negatív előítéletességgel jeleníti meg a Pesten mind nagyobb számban (és ekkor még gettószerű zártságban) letelepedő zsidóság idegenszerűségét, társadalmon kívüliségét és kitörési vagy elégfételszerzési kísérleteit. Lásd erről: Imre László: „Ellentechnikák" a valóságillúzióval szemben. In: Imre László: Műfajok létformája XIX. századi epikánkban (Debrecen, 1996.), valamint Szálai Anna: „...bűn hozatott fel ellenem: »Ellensege vagyok a zsidoknak.« Isten mentsen!" (Isidó szereplők Nagy Ignác műveiben.) Sajtó alatt. Itk. 2001. 4 Fábri Anna: Jókai-Magyarország. Bp., 1991. 41. old. A Jókai-regényekben a reformkori, az 1848. március 15-iki, a neoabszolutizmus kori vagy éppen a századvégi Pest életének mindennapjai és jelesebb eseményei éppúgy feltűnnek, mint a Belváros, a Lipótváros, a Józsefváros, a Sváb-hegy vagy a Ferencváros utcái, épületei és kertjei. 5 Természetesen Pesten játszódik a Jókai Mór élete és kora című életrajzi művének jelentős része, mint ahogy topográfiailag a fővároshoz kötődnek képviselőházi történeteket magában foglaló nagysikerű tórcakötetei is (lisztéit Ház, Club és folyosó).