Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

SÁNTA GÁBOR Az Élet Álom

választhatatlanok egymástól. Egyik a másik nélkül nem létezhet. Aki él: eszik, aki eszik: él. Vagyis aki már nem képes enni, pusztulásra van ítélve. Sorsa megpecsételődött, bár lézeng még, de csak vegetál. S álmodozik az ételről, álmodozik az életről. Számára az élet álom csupán. Ezzel magyarázható, hogy e „gyomornoveüák"-ban az étkezéshez miért kapcsolódik oly gyakran és elválaszthatatlanul a halál. (Vagy ahogyan Fábri Anna megállapította: „Az evés biztonságot ad e novellák hőseinek, az életben levés biztonságát.")

32 Elgondolkodtató, hogy a kötetben éppen egy álombeli temetkezési vállalkozó eszi végigaz étlapot, miközben részletesen kifejti az öregedő pincérnek, miként vágják fel a testes hullák hasát, hogy beleférjenek a szabvány koporsókba. Mikor az Órához címzett kocsma elmúláson mélázó és elszunnyadó pincére, Fridolin felébred, azonnal észreveszi, hog)' az óra megállt a feje felett: lejárt az ideje. (Krúdy Almoskönyve szerint, ha öregember sok étellel álmodik, az betegséget jelent...)

33 Miként az is jelképes, hogy éppen Az Klet Alom beszédes című záró elbeszélésében, A kidobott vendég-ben olvasható a címszereplő kesergése, miszerint „most már azonban fájni kezd minden elmulasztott ebéd, minden elmulasztott étel, mert azt hiszem, hogy ebben az életben azt többé pótolni nem tudom. Ki tudja, eszek-e még va I aha sóskamártás t ?" Krúdy Gyula 1933. május 12-én halt meg Óbudán. S ez éppen úgy történt, ahogyan Szindbád — A tetszhalott című elbeszélés szerint — mindig is ígérgerre szeretőjének, vagyis „egyszer csak elalszik, és nem tér vissza a másvilágról, ahová az ember többnyire álmában megy"... 32 Fábri Anna: Ciprus és jegenye. Sors, kaland és szerep Krúdy Gyula műveiben. Bp., 1978.321. old. 33 Álmoskönyv. Bp., é. n. (Negyedik kiadás.) 101. old. Szerk.: Krúdy Gyula.