Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)
SÁNTA GÁBOR Az Élet Álom
hangokkal akarná magát belelovalni az étvágyas étkezésbe — sőt, még azt is megtette, amivel az asszonyoknak örömet szokott okozni, hogy a tányérját megemelte és a levesmaradékot kanalába csepegtette, mint ezt a vidéki gyógyszerészek szokták tenni, amikor Pestre jönnek —, de azért voltaképpen nem itt járt az esze, hanem ifjúkorára gondolt, amikor egy kora nyári hajnalon a kassai stációra megérkezett volt, és ott két porció sódart megevett hosszúlaskára vágott édes tormával". Krúdy elbeszélője olykor mintha színházi előadást közvetítene: visszafogottan, áhítattal, de válogatott kifejezésekkel, szakértő módján tolmácsolja a látványt. Máskor pedig mintha kísérőmuzsika nélküli némafdm-szkeccseket látnánk, melyeket találóan jellemez Ilevesy Iván azon megállapítása, miszerint „sem élet, sem álom, sem nem fantázia, sem nem valóság: ez a néma film hatása. Ijesztően csöndes ahhoz, hogy életnek, valóságnak érezzük, de túlságosan éles, fényes és tisztán ragyogó formákat ad ahhoz, hogy álomképeket, fantáziaképeket lássunk bennük. így a zene nélküli mozi, még ha a legrealisztikusabb életet ábrázolja is, valami szörnyű irrealitással hat a szemlélőre". 28 Az Elet Álom című kötetben Krúdy nyelvének sokat emlegetett „gordonkahangja" elhalkul, és alig-alig oldja a látottak bizarrságát. A nyelv itt már nem eszköze a — legalább — látszat-valóság illúziójának. Szembetűnő a látvány-orgia e „gyomornovellák"-ban. Mintha valaki az étlapot böngészve a számára elérhetetlent venné számba, és amit a valóságban nem vehet a szájába, a szemével „falná" és a kimondás révén tenné magáévá. E Krúdy-figurák között feltűnő számban találni gyomorbajosokat, akiknek diétázniuk kellene, ehelyett kényszeredetten isznak és végigeszik az étlapot. A pincé?' álmá-nak temetkezési vállalkozója — akit az öreg, tapasztalt Fridolin magában egyszerűen „Nagybélű"nek nevez — meggyőződéssel vallja, hogy „Isten mentsen meg mindenkit az étvágytalanságtól!" így járt valamikori fogadómé, vagy az elvarázsolt vendégek Bombai Mártonja is, akinek — mint meséli Arankának — „krudélis", vagyis iszonyúan rossz gyomra van. Mindennek egy korábbi gyomorbetegség az oka, melyből az utolsó pillanatban sikerült kigyógyítania magát, mégpedig káposztatorzsával. (E csodaszer Az Elet Alom számos hősének kedvelt csemegéje.) Szortiment úr az idült gyomorbajos emberek közé tartozik, aki ennek ellenére kielégíthetetlen étvággyal falja a legnehezebb ennivalókat a Hét Bagolyban, csak hogy megmutassa, ki is ő valójában. Bár sikereket ér el a vendégek és a pincér előtt, éjfélkor szíven lövi magát. A Zöld ász alkoholista Galgóczijának „nemcsak elméje hibbant 28 Hevesy Iván: A film életrajza. Bp., 1943.294-295. old.