Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

SÁNTA GÁBOR Az Élet Álom

hangokkal akarná magát belelovalni az ét­vágyas étkezésbe — sőt, még azt is megtet­te, amivel az asszonyoknak örömet szokott okozni, hogy a tányérját megemelte és a levesmaradékot kanalába csepegtette, mint ezt a vidéki gyógyszerészek szokták tenni, amikor Pestre jönnek —, de azért voltaképpen nem itt járt az esze, hanem if­júkorára gondolt, amikor egy kora nyári haj­nalon a kassai stációra megérkezett volt, és ott két porció sódart megevett hosszúlas­kára vágott édes tormával". Krúdy elbeszélője olykor mintha színházi előadást közvetítene: visszafogottan, áhítat­tal, de válogatott kifejezésekkel, szakértő módján tolmácsolja a látványt. Máskor pe­dig mintha kísérőmuzsika nélküli néma­fdm-szkeccseket látnánk, melyeket találó­an jellemez Ilevesy Iván azon megállapí­tása, miszerint „sem élet, sem álom, sem nem fantázia, sem nem valóság: ez a néma film hatása. Ijesztően csöndes ahhoz, hogy életnek, valóságnak érezzük, de túlságosan éles, fényes és tisztán ragyogó formákat ad ahhoz, hogy álomképeket, fantáziaképeket lássunk bennük. így a zene nélküli mozi, még ha a legrealisztikusabb életet ábrázolja is, valami szörnyű irrealitással hat a szemlé­lőre". 28 Az Elet Álom című kötetben Krúdy nyelvének sokat emlegetett „gordonka­hangja" elhalkul, és alig-alig oldja a látottak bizarrságát. A nyelv itt már nem eszköze a — legalább — látszat-valóság illúziójának. Szembetűnő a látvány-orgia e „gyomor­novellák"-ban. Mintha valaki az étlapot böngészve a számára elérhetetlent venné számba, és amit a valóságban nem vehet a szájába, a szemével „falná" és a kimondás révén tenné magáévá. E Krúdy-figurák kö­zött feltűnő számban találni gyomorbajo­sokat, akiknek diétázniuk kellene, ehe­lyett kényszeredetten isznak és végigeszik az étlapot. A pincé?' álmá-nak temetkezési vállalkozója — akit az öreg, tapasztalt Fri­dolin magában egyszerűen „Nagybélű"­nek nevez — meggyőződéssel vallja, hogy „Isten mentsen meg mindenkit az étvágy­talanságtól!" így járt valamikori fogadómé, vagy az elvarázsolt vendégek Bombai Mártonja is, akinek — mint meséli Arankának — „krudélis", vagyis iszonyúan rossz gyomra van. Mindennek egy korábbi gyomorbeteg­ség az oka, melyből az utolsó pillanatban si­került kigyógyítania magát, mégpedig ká­posztatorzsával. (E csodaszer Az Elet Alom számos hősének kedvelt csemegéje.) Szor­timent úr az idült gyomorbajos emberek közé tartozik, aki ennek ellenére kielégít­hetetlen étvággyal falja a legnehezebb en­nivalókat a Hét Bagolyban, csak hogy meg­mutassa, ki is ő valójában. Bár sikereket ér el a vendégek és a pincér előtt, éjfélkor szí­ven lövi magát. A Zöld ász alkoholista Galgóczijának „nemcsak elméje hibbant 28 Hevesy Iván: A film életrajza. Bp., 1943.294-295. old.

Next

/
Thumbnails
Contents