Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

KOZMA DEZSŐ Rezeda Kázmér szép élete

gában sem lesz rajta úrrá a kiábrándultság. Szerelme, a Szerelem az élet, az emberi lét azon kettősségeinek (szerep és valóság, romantikus érzelmesség és racionális megfontoltság, múlt és jelen) válik itt jelképévé, amelyek az ő életét is alakították. Ezért érezzük úgy, hogy a megőrzött vágyak túlmutatnak a Szerelmen. Fábri Anna szavait kölcsönözve: „Antóniában az élet és költészet találkozását látja Rezeda..."

18 Lírai emlékezés, stilizáltság, rejtőzködő szerepjátszás, hangulatiság, fokozott szubjektivitás és tárgyiasság — ezekkel a kifejezésekkel szoktuk minősíteni Krúdy különös színben csillogó művészetének nyelvistiláris sokféleségét. Noha nehéz a Krúdyt jellemző elbeszélésmódok, epikai formák között pontos határt vonni (mint ahogy nem könnyű valamiféle fejlődésvonalat követni műveiben), a húszas évektől mind sűrűbbé válnak a „tör18 Fábri Anna, i. m., 174. old. A követségi tanácsosnak Rómába utazó Szemere Miklós (a fotelban) búcsúestje a Nemzeti Kaszinó „libaszobájában" Markó Miklós: A régi mulató Magyarország „...ad arra, hogy ... elődei már akkor várkapitányok, bánok, amikor a Iíohenzollerek még csak kecskepásztorok. "