Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

SALY NOÉMI „Itt élt és halt, mert másképpen nem tehetett"

kicsit megszeppenve és nagyon alázatosan átadta a végleges számlát. Krúdy az egész halom pénzt egyetlen kézmozdulattal Reisz bácsi elé söpörte: — A többi a tiéd és a pincéreké. Álmosan rámosolygott, lassan feltápászkodott a helyéről, és lomha léptekkel elindult a kijárat felé. Majd hirtelen megállt és visszajött asztalunkhoz: — Nincs valamelyikőtöknél véletlenül 2 korona? — kérdezte. — Konflisra kellene. A Newyork kávéházban született meg a közkeletű „főúr" megszólítás: a Harsányifivérek félig-meddig emberbaráti jóindulatból 1902-ben alkalmaztak főpincérnek egy lecsúszott arisztokratát, Walburg Ernőt, akit aztán a vendégek félig tréfásan, félig pedig a rangjának kijáró tisztelettel szólítottak az asztalhoz „Főúr, fizetek!" kiáltással. Fiume Steuer Gyula és fivére, Sándor évtizedekig a legnépszerűbb irodalmi kávésok közé tartozott. Pedig az 1874-től Délicatesse névenműködött, majd 1888-tól vezetésük alá került és átkeresztelt Fiume eleinte nem ment jól: már azon voltak, hogy feladják a Múzeum körút-Ferenczy István utca sarkán nyitott üzletet, amikor egy este, zárás előtt berobbant egy fiatal társaság: Tóth Béla, Rákosi Viktor és egy egész hadravaló újságírótojás. Oly fergetegesen érezték magukat, hogy nem voltak hajlandóak tudomásul venni a zárórát, Sipulusz egyszerűen kivágta a kulcsot a hóba. (Ez a história te60 Relie Pól: Akikkel találkoztam. In: Krúdy világo. Bp., 1964. 153-154. old. Szerk.: Tóbiás Áron. vődött át a Newyork megnyitására és Molnár Ferencre, aki akkor 16 éves, rövidnadrágos kamasz volt, és semmiféle írócsoport élén nem dobált semmit sehova.) A Fiume arról is híres volt, hogy a városban elsőként — és sokáig egyedül itt — a pincérek nem hallották meg a német szót: csak magyarul lehetett rendelni. Nyugodt helynek nem volt nevezhető: „a Weingruberben sem tettek a vendégek szordinót a hangszálaikra, de a Múzeum körúton összetolják az asztalokat, és így vitatkoznak; valósággal dikcióznakés ordítoznak..." „Tudja, minek van jelentősége, asszonyom, a magyar irodalmi pályán? Megmondom magának röviden. Annak [...] amikor éjszaka, éjfélkor, a »Fiume« kávéházban, ahol a zsurnaliszták és írók összegyülekeznek, valaki a kerek asztalnál felkiált: »Olvastatok Józsiás legújabb elbeszélését a Fővárosi Lapok-ban? « Es a pincér, aki ott hallgatózik, mindig a hírlapírók asztala körül, sietve elhozza az újságpolcról a Fővárosi Lapok-at, a virrasztók egyenként elolvassák, aztán szótlanul egymásra néznek..."

62 Múzeum Az egyik nagy túlélő: igaz, ma inkább étterem, s árai sem mondhatók vendégcsalogatónak, de legalább megvan, s nem sok kárt tett benne az idő. Schodl Ádám kávés „Országút" cím alatti üzlete már 1877-ben szerepel a címtárban (a Múzeum körút 1874-ben kapta mai nevét, de erre évekig nemigen hederítettek); kb. 1888-tól Engler József, majd fia a gazda, 1912-ben pedig 61 Ballá Vilmos, I. m., 66. old. 62 Krúdy Gyula: Hét Bagoly. I. m., 431. old.