Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - KOVÁCS ÁGNES Kiállítási boom és műtárgytúltermelés Münchenben

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK Kiállítási boom és műtárgytúltermelés Münchenben a századfordulón KOVÁCS ÁGNES Mottó: „Mi maradt hát elevenen a művészet birodalmából? A festészet. A művészet mint fali dísz... Az a művészet, mely egykor metafizikai energiák központi szerve volt, megelégszik azzal, hogy szép, érdekes folt legyen olyan emberek falán, akikben olykor még van esztétikai igény." Wilhelm Worringer Az a mítosz, hogy München a művészetek, az érzékenység és a sörivók paradicsoma, a 19. század elején keletkezett. S míg a sörváros-mítosz ma is tartja magát, Münchennek mint művészeti központnak a dicsfénye napjainkra már kissé megkopottnak tűnik, különösen, ha a magyar művészettörténeti munkákat lapozgatja az ember. A „schimpfolás", szidalmazás olyan általános, hogy Jászai Géza nem kevés indulattal jegyezte meg a kérdésről szóló tanulmányában: „Nagyon is ideje volna már München szerepét a modern magyar művészetben általánosan is helyesen értékelni, és egy nagy 'vivát München'-t hallatni". Tény, hogy München és a Müncheni Akadémia megítélése mindig is ellentmondásos volt mind a művészettörténészek, mind pedig a művészek körében. Különösen igaz ez a múlt század végének és a század elejének müncheni művészeti szcénéjérc. Thomas Mann, ha némi iróniával fűszerezve is, de jogosan írt „tündöklésről". Ha valaki meg akarja érteni az akkori München hangulatát, nem kell mást tennie, mint elolvasnia az író Gladius Dei című novelláját, amely ezekkel a sorokkal kezdődik: „München tündökölt. Az ég kékselyem kárpitja sugárzóan feszült a pompázó terek és fehér osz1. W. Worringer: A művészet jelenkori kérdései. In.: Absztrakció és beleérzés. Tanulmányok. Bp., Gondolat, 1989.222. old. 2. München und die Kunst Ungarns 1800 bis 1945. Studio Hungarica, München, 1978.153. old.