Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - SZVOBODA DOMÁNSZKY GABRIELLA A Pesti Műegylet története

ekkor érte el csúcspontját. A fellendülésnek a magyar mesterek is részesei voltak, és a császárváros művészetének ez a korszaka előkészítette a magyar művészeti élet pesti kivirágzását. De a 18-19. század fordulóján Európa-szerte megszületett a modern nemzeti gondolat, amely minden más politikai eszménél elevenebb és közvetlenebb hatással volt a művészetre. Az angolok, franciák, de elsősorban a németek romantikus hevülettel figyeltek fel művészetük sajátosságaira, és őket követve másutt is megjelenik az önálló nemzeti iskola óhajtása, például Belgiumban, az északi országokban, a tengerentúlon, sőt a perifériákon, így nálunk is. A „nemzeti iskola" megteremtésének feltétele a művészeti élet alapjainak lerakása, a helyi intézményrendszer kialakítása. Pesten — Bécs gátló törekvései ellenére — megindult a birodalom második centrumának kiépülése, és néhány évtized alatt megszületett egy modern világváros, ahol az ország kulturális élete összpontosult. A városfejlődés összetett folyamatának szerves része volt a kultúra fejlesztése, a színházi, a zenei és a bennünket érdeklő képzőművészeti élet megteremtése is. intézményei magánerőből, közadakozásból, uralkodói támogatás nélkül — sőt ellenére — jöttek létre a korszakban, mert mint Ormós Zsigmond művészettörténész, műgyűjtő mondotta: „Jókora idő óta azon helyzetben van nemzetünk, hogy tudományos, művészeti s emberiségi intézeteinket önmagunk és mintegy alulról megalkotni kényszerülünk..." A képzőművészeti szférában elsőként a rendszeres kortárs kiállítások jelentek meg Pesten a Műegyesület működése révén. Mivel az európai műegyleti hálózat részeként rövidesen 32 külföldi műegylettel álltakcserekapcsolatban, ekkortól Pesten látható volt, mi a képzőművészeti divat állása Európában. (Természetesen csak a hagyományos, széleskörűen művelt, historizáló divatokról van szó; a modernizmus képviselői mindenütt csak kivételesen jelentek meg műegyleti tárlatokon.) Jóval később, 1871-ben került sor az Esterházy Képtár megvásárlására, amivel az ország központi, egyetemes képtára is létrejöhetett. És bár a két esemény közt direkt összefüggés nincs, ugyancsak 1871-ben nyílt meg az állami képzőművészeti felsőoktatás első fóruma, a Mintarajztanoda. így jelképesen az 1871-es dátumhoz köthetjük művészeti intézményeink kialakulását. Akkortól a magyar művésznövendék minden fórumot megtalált hazájában, amit egy sikeres alkotói pálya feltételének tartott a korszellem. A megalakulás Egy kiállítást megszervezni ugyan egyszerűbb volt, mint egy drágán működő, képzett szakembereket igénylő akadémiát, de azért a gyér hazai művészgárda ezt sem tudta vállalni. A Műegyletet a nemzeti intelligencia nagyszerű reformkori nemzedéke teremtette meg, tudatában annak, hogy a művészet a nemzetpedagógia egyik értékes eszköze, a civilizálódást, a modernizálódást segíti elő. Vagyis nálunk a képzőművészeti részvénytársaság megalakulása nem áldozatkész arisztokraták felajánlása vagy önmagukkal szabadon rendelkező művészek üzleti vállalkozása volt, hanem az „utolérési komplexustól" hajtott, tőke-