Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

műteremházban a legdrágább műterem évi bére 880 korona, a legélesebbé pedig 510 korona, s így az új intézmény minden tekintetben megfelel annak a célnak, melyre készült, hogy tudniillik alkalmas, jól világított, tágas és olcsó műtermekkel szolgáljon a magyar művészeknek..."

16 A sors iróniája, hogy Kelenhegyi úti épület 2000 tavaszán, a jelen tanulmány végleges formába öntése előtt a szakszerűtlen helyreállítás következtében majdnem összedőlt. Több mint egy évtizeddel később, a Lehel úton, a már említett Medgyes Alajos tervez egy ún. műhely-bérházat' , amelynek legfelső szintjén műteremszerű lakások is megjelennek. Jómagam is voltam itt egy üvegfestő (Németh Ferenc) műtermében a nyolcvanas években, s bizonyára más műfajban alkotó művészek is béreltek itt mutermes lakást. A Százados úti művésztelep IIa már az Epreskert nem sikeredett igazán, a művészekkel jó kapcsolatban lévő Bátczy István főpolgármestersége alatt a főváros vezetése — a Garden City gondolatától megtermékenyítve — létrehozott egy elviselhető árú művészkolóniát a Százados uton . A telep keletkezéséről így írt Kisfaludy Stróbl Zsigmond: „Egy nap találkoztam Wildner Ödönnel, aki a Városháza kulturális ügyeinek intézőié Művészet, 1903.422-424. old. 17 Kabdebó Gyula: Budapest Székesfőváros Építkezései. In: Magyar Építőművészet különfüzete, 1913. december. 18 A művésztelep tervei információim szerint elvesztek, sőt az a Baseli Árpád (1873-1944) által készített madártávlati kép is je volt. Elpanaszoltam neki a fiatal szobrászok fájdalmát: Nincs műtétem, megrendelés, pénz. Megígérte, hogy beszél Bárczy István polgármesterrel ez ügyben. Néhány hét múlva Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István és én értesítést kaptunk, hogy Wildner és Péczely Béla találkozni akarnak velünk a Stefánia úti víztorony mellett, műtermeink ügyében. Meg is jelentünk, de a felajánlott helyet nem találtuk jónak, mivel az ott látott óriási gödörnek csak a feltöltése is évekig tartott volna. Tovább mentünk hát, míg végre a Százados úton felajánlott telket jónak találtuk, s a megépítés reményében boldogan ültünk be a Japán Kávéházba, ahol a művészek részben örömmel, részben kétkedve fogadták a hírt. A kétkedők csalódtak, mert már két évvel később, 1912-ben behurcolkodtunk az ój művésztelepre. A legbelső sarokban kaptam egy jó műtermet, három szobával. Első nag)' munkám itt Horváth Mihály püspök, történetíró szobra volt. Ma Szentesen áll."'

9 A már megépült telep hangulatát jól érzékelteti a Vasárnapi Üjság-bün megjelent leírás: „A czinkotai helyiérdekű vasúton a szomszédos nyaralóhelyekre vagy községekbe utazó közönség figyelmét és érdeklődését több mint egy év óta köti már le egy telepszerűen épült házcsoport, amely a Ferencz József laktanya előtt az ójabbkori német villakolóniákra emlékezrető stílusban épült. Vörös téglacseréppel fedett ki„lappang", amely a Lélek és Forma című kiállításon még látható volt 1986-ban. 19 Kisfaludy Stróbl Zsigmond: Emberek és szobrok. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1969.