Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

Franz Matouschek: Rákos Manó szobrász Gházár András utcai mutermes villájának terve Hátsó homlokzat 1907 »... a bécsi geometrikus szecesszió jegyében készült, homlokzatban szimmetrikus... " dalán van, s egy T-alakú közlekedő folyosóba vezet. A főhomlokzatra három szoba néz, közepén terasszal (ez előtt áll ma egy oroszlán, amelyet Rákos Manó készített), a ház jobb oldalán van a bejárat az irodába, amely mögött a műterem található. Ehhez csatlakozott még eg)/ raktár-nyúlvány, amely hosszú ideje műterem (a nagy műtermet már megosztották). Az emeleten két négyszobás lakást tervezett Matouschek. A hoffmanni architektúrát idéző, belül többszörösen átalakított épület dísze lehetne fővárosunknak, ha egyszer végre legalább külsőleg helyreállítanák. Ebben az időben felmerült az építészképzésben is a művészek számára készítendő házak kérdése. így szerepelt Kós Károly Csorna Dezsővel a Wellisch-pályázaton romantikus, kettős műterem-tervével és Györgyi Dénes Mende Valérral. Kós terve hegyvidéki villára hajaz, amely érthető erdélyi kötődéséből. A századfordulóra a művészek a Városliget helyett már egyre inkább a budai dombokat, hegyeket tészesítették előnyben — a telekárak miatt is. Ilyen terv például Kalivoda Kata festőművésznő műterem-lakóházáé is, amelyet Kiss Géza, a Lechner-irodában dolgozó építész készített. A kisvárosi-falusias környezetbe illő, kétszoba-konyhás mutermes részben előkertes együttes feltételezi egy városi lakás meglétét. További kutatás szükségeltetik ahhoz, hogy megállapítsuk, megé pü 1 t-e.