Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

rint a külsőben is megjelenik a lakás és a műterem elkülönülése, ugyanakkor a fő­homlokzat, a vesztibül és főlépcsőház ter­vezett gazdag szobrászati díszei a repre­zentativitást hangsúlyozzák. A fotóból nem vehető ki, hogy elkészültek-e a főhomlok­zat középrizalitja fölé tervezett szobrászati alkotások, de a főhomlokzat két sarkára be­rajzolt szobrok bizonyosan nem. A főhom­lokzat a kolozsvári Unitárius Levéltárban található akvarellek 5 tanúsága szerint egy­szerűsödött: az ikerablakok helyére a föld­szinten egy-egy egyenes záródású, az eme­leten pedig egv-egy félköríves ablak került, és a műteremablakok Hansenre emiékez­tető osztásai is elmaradtak. Sajnos, enteriő­rökről készült fotókról nincs tudomásunk. Fadrusz a nagy műteremben készítette el például a kolozsvári Mátyás-szobrot, amelyet 1902-ben fejezett be. A művész 1903. október 26-án elhunyt, az özvegynek pedig el kellett adnia az ingatlant. Szintén a kilencvenes években épül­hetett Róna József szobrászművész (1861-1939) mutermes villája (2 műte­remmel). Fzt az utóbbi időben helyreállí­tották, de a lakásbelső átalakítást szenve­dett. Sajnos nincs adatunk az építés idejéről és a tervező személyéről, pedig cz a neobarokk épület (Szabó József u. 12.) is a műfaj eklatáns példája. Ez ügyben további kutatásokra van szükség. Több adat és terv áll rendelkezésünkre az európai királyi udvarok, az arisztokrácia és a nagypolgárság nemzetközi hírű, ünne­pelt portréfestőjének, László (Laub) Fü­löpnek (1869-1937) a mai Zichy Géza ut­cában (10-es szám, eredetileg Pálma u.) 5 Gutinann Szabolcs nagyszebeni kollégának köszönöm a reprodukciókat. felépült villájáról. László Fülöp mesébe illő karrierjéről és a házról Buza Péter Pest-bu­dai történetek című könyvében olvashatunk 6 . A mosónő fiát Strclisky Lipót prosperáló fotográfus karolta fel, és támogatta buda­pesti, majd müncheni tanulmányaiban. A bajor fővárosban ismerkedett meg a sörgyá­ros Guinness leányával, Lucy Madeleine­nel, akivel összeházasodott. A busás hozo­mány tette lehetővé a négy műtermet ma­gában foglaló, középkort idéző válla megépí­tését, amelyet Gyalus László (1865-1941) műépítész tervezett. Gyalus 1887-től Schulek Frigyes mellett részt vett a Má­tyás templom restaurálási-tervezési mun­káiban; hasonlójellegű munkái közül meg­említendő a jáki templom, a pozsonyi ferencesek és a klarisszák templomainak restaurálása. 1899-től a Műemlékek Orszá­gos Bizottságának titkára is volt. Ez a mű­emlékes irányultság jelenik meg László Fülöp villájánál is. Meghökkentő látvány tárul elénk a ház megpillantásakor: góti­záló, különböző méretű ablakok, tornyok, festői, lovagvárat imitáló épület. Különö­sen bonyolultak a szintek közötti kapcsola­tok, eltolások. Feltételezésünk szerint a földszinten volt a festőművész lakása és a épület bal szárnyának első emeletén a lakóé, aki ezen a lépcsőn közelíthette meg all. emelet bal szárnyán lévő műtermet, amelyhez udvarra néző műteremszoba csatlakozik. Az első emeleten, a középtraktusban, tornyokkal övezve találjuk a nagy műterem nagyméretű ablakát és teraszát, tőle jobbra pedig a kis műtennet, amelynek csak 2 m 15 cm volt a belmagassága. A jobboldali 6 Buza Péter: Pest-Budai történetek, 1983. IPV Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents