Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - BOROS GÉZA Budapesti emlékmű-metamorfózisok 1989-2000

Budapesti emlékműmetamorfózisok 1989-2000 BOROS GÉZA A

köztéri emlékművek átalakítása a politikai rendszerváltozások kísérőjelensége: minden új hatalom a köztéri jelképeken keresztül is igyekszik meghatározni és átértelmezni a múlthoz való viszonyát. Az átalakítás csak egy lehetőség az eszköztárból: a köztéri szimbolika átformálása a szobrok megsemmisítésétől, pusztulni hagyásától raktárba, szoborparkba száműzésen át az előző rendszer által politikai okok miatt eltávolított emlékművek visszahelyezéséig terjed. A jelenségnek tehát alapvetően történeti-politikai és nem művészeti oka van, de mivel képzőművészeti alkotásokról van szó, a helyzetükben történt változások nemcsak társadalomtörténeti, hanem művészettörténeti (komplexen: kulturális antropológiai) szempontból is érdekesek. A jelenség kezdőpontja az 1956-os mártírok 1989-es újratemetéséhez köthető. Ez az esztétikailag és érzelmileg megragadható történelmi esemény volt a rendszerváltozás szimbolikus pillanata, amely a szocialista rendszer köztéri szimbólumainak legitimitása szempontjából mintegy határpontot képez. Ezt követően országszerte voltak emlékmű-átalakítások, a főváros megkülönböztetett szimbolikus szerepéből (és a Budapesti Negyed profiljából) következően azonban e tanulmányban csak a budapesti történésekre koncentrálok.

1 i A változások jegyzékét lásd: Szöllőssy Ágnes-Boros Géza: Budapest köztéri szobrai és emléktáblái i 985-1998. Bp., 1998., 61-64. old. Cikkemhez felhasználtam több korábbi írásomat, így különösen: Ujabb pesti szobrok (10). In: Kritika, 1994/11., 28-29. old.