Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

ESZMÉK A KÖZTEREKEN - PÓTÓ JÁNOS Rendszerváltások és műemlékek

rendeke (egyébként Mihályfi Ernő kisgazdapárti törvényhatósági bizottsági tag sürgetésére), de a hivatal késlekedett végrehajtani a határozatot. Alig hihető, hogy szabotáltak volna, hiszen a szobor eltávolításával minden párt egyetértett, inkább a háborús romok eltávolításával és a lakások helyreállításával lehettek elfoglalva. Közeledett az ősz. 1945. szeptember 30-án aztán képes beszámolók jelentek meg a lapokban: „...dicstelen véget ért az ellenforradalom halottait dicsőítő emlékmű. Budapest népe ledöntötte a gyűlölt szégyenoszlopot." A fotókon mindenesetre látszik: „Budapest népe" Magyar Kommunista Párt feliratú zászló alatt vonult fel szobrot dönteni. E rövidke korszak ój emlékműveire nem kell sok szót vesztegetnünk, mivel ekkor kizárólag szovjet hősi emlékművek készültek. Kezdetben, 1945 első felében maguk a szovjetek építtették őket. Ilyen volt Budapesten a Vigadó téten, a Gellért téren és a Szabadság téren felállított emlékmű. Ezeknek a helyét is a szovjetek jelölték ki, ők végeztették el a kivitelezési munkákat is, az önkormányzattá csupán a számlák kifizetése maradt. A későbbi szovjet emlékművek felállításába a szovjet parancsnokság nem szólt bele ilyen direkt módon, de az önkormányzati vagy kormányzati döntésre emeltek mögött is mindig kimutatható a szovjet nyomás. Jó példája ennek a mindmáig legnagyobb méretű magyarországi emlékmű, a gellérthegyi szovjet emlékmű felállításának története. Bár létrehozását a Budapesti Nemzeti Bizottság kezdeményezte (1945. január), majd a nemzetgyűlés törvényben rögzítette (1945. szeptember), s a kivitelezési munkálatokat először a Honvédelmi, majd az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium irányította, az alkotót, Kisfaludi Sttobl Zsigmondot Vorosilov marsall választotta ki (1945. január), ő rendelt szovjet művészeket tanácsadóul Kisfaludi Stróbl mellé (1945. október). Ők aztán megváltoztatták a szobornak a Polgármesteri Hivatal által kijelölt helyét (a Horváth-kert helyett a Gellérthegy) és méreteit (8—10 méter magasság helyett csaknem 35 méter). Maga Vorosilov végig figyelemmel kísérte az emlékmű munkálatait, a szovjet parancsnokság pedig többször sürgette a munka befejezését a magyar kormánynál. Hivatalosan minden határozatról és minden változtatásról az illetékes magyar hatóság döntött, de úgy, hogy mindig „tekintettel volt a Szovjet Ellenőrző Bizottság [sic!J óhajaira is" — miként egy iratban olvasható. ...a távolit pedig a jelenhez igazítani (1948) A következő politikai rendszerváltás 1948-ban következett be, az egyesült kommunista és szociáldemokrata párt hatalomátvételével. Az emlékművek körében, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, két év alatt véghezvitték azt a tisztogatást, amelynek jelei már az előző korszak spontán szobordöntögetéseiben megmutatkoztak. Eltávolították az összes korábbi politikai emlékművet, az egyházi emlékeket pedig templomkertekbe, temetőkbe száműzték a közterekről. A történelmi emlékművek közti tisztogatásnak áldozatul esett szinte az összes Plabsburg-szobor, még Fe-