Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)
MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - MRAVIK LÁSZLÓ Budapest műgyűjteményei a két világháború között
vásárolt . Glück Frigyes számtalan műkincse között kiváló és hitvány darabok keveredtek, de az általa összeállított kulcsgyűjtemény a történelem iránt érdeklődő polgár újszerű tette 19 . Ezzel a műgyűjtés kilép a klasszikus „nagy művészet" világából és a mindennapok kultúrája felé fordul. Megindul az ipartörténeti emlékek gyűjtése. Ernst Lajos magánmúzeumot és nagy aukciósházat működtetett, míg tönkre nem ment 20 . Saját gyűjteményét illetően sajátos, hazánkban újszerű nézeteket vallott, a műtárgyakat ugyanis a magyar történelem megtestesítőjeként fogta fel, ami páratlanul érdekes, még ha elképzelései konkrét megvalósítása során néha mulatságos tévedések is fel-felbukkantak nála. De a történelmet személyes történelmek sorozataként is feldolgozta, ezt bizonyítja páratlan művész-önarcképgyűjteménye. Hatalmas irodalmi kéziratanyagát, középkori oklevéltárát szerencsére sikerült közgyűjteménybe menekíteni. Delmár Emil nagyságban és minőségben csaknem egyenrangú volt Herzoggal és Hatvanyval. Szobrászati gyűjteménye az elsőnek számított az országban, mind a kisbronzok, mind a középkori nagyplasztika tekintetében. A diszkrét ízlés tükre volt Delmár később elpusztult lakása, amelynek kissé szigorú berendezése mentes volt a kivagyiság pompaszeretetének bármiféle jelétől 21 . is Éber, L: Giergl Kálmán gyűjteménye. In: Mogyor Művészet, 1907.57-114. old.; Mravik L, i. m., 397-408. old. i? Baldass L Glück Frigyes gyűjteménye. In: Ars Hungarka, 1917. 8-9. old. 20 Ernst Lajos történeti gyűjteménye. Szöveg: Varjú Elemér és Höllrigl Lajos. Bp„ 1932. 21 Éber L: Delmár Emil plasztikai gyűjteménye. I-II. rész., in: Wittmann Ernőnek is a plasztika volt a fő gyűjtői területe. Nagyszerű kisbronzait a külföldi szakemberek és múzeumok is jól ismerték, az előbbiek gyakran látogatták budapesti gyűjteményét, és igen sok darabját publikálták, az utóbbiak pedig az időszaki kiállításokra kölcsönöztek tőle. A szobrászat minden ága érdekelte; reneszánsz plakettgyűjteménye egyedülállóan gazdag volt. Az is érdekes, hogy a tulajdonában lévő bútorok is erősen a plasztikai értékek felé mutattak, legszebb komódjai és credenzái — későgótikus és reneszánsz, német, olasz és németalföldi darabok — többnyire gazdagon faragott figurális dísszel tűntek ki. Szerette az ötvösséget is, amelyeken eleve rengeteg a kisplasztikái érték, soka kifejezetten szobrászati eljárás. Az Esterházy-hercegek után a legnagyobb magyar rajzgyűjtő Majovszky Pál volt. Gyűjteményének nagyobb része az első világháború előtt már megvolt; Melier Simon művészettörténész szakvéleménye szerint Majovszky nyugati árveréseken vásárolt, szinte csak olyan 19. századi darabokat, amelyek a Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményének hiányait voltak hivatva pótolni. Majovszky a háború előtt a Felvidéken rendelkezett birtokokkal, amelyek Trianonnal odavesztek; noha ezáltal anyagi viszonyai az 1920-as évekre nagyon megromlottak, tartotta magát korábbi tervéhez, hog)' csillogó kincseit ajándékképMagyarMűvészet, 1926.77-90. és 317-28. old.; III. rész, im Mogyor Művészet, 1929.75-91. old. Mandach, C. von: Kunst und Kunstgewerbe. Privatsammlung vorübergehen Kunstmuseum, Bern, 1939.; Szerzemények Delmár Emil gyűjteményéből. Összeállított Sz. Eszláry É. Szépművészeti Múzeum, Bp., 1986. Mravik L Delmár Emil hányatott sorsú gyűjteménye. In: Belvedere, 1 990.5. sz. 4-9. old.
