Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - RÓKA ENIKŐ Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum

szeti propaganda szempontjából is. Nem véletlen, bogy 1932-ben Farkas Zoltán a múzeum szerepét a Nyugat-éhoz hasonlította: „elősegítette a megújhodást, szerette a fiatalságot, tisztelte a múlt igaz értékeit és nem hódolt be azoknak, akik elmúlt idők nagyságából tőkét szerettek volna kovácsolni."

6 A gyűjtemény kiállítása Ernst műgyűjteményét a múzeum 14 termében állította ki. Ebből 10 helyiség a millenniumi tervezetek szellemében a magyar történelem tíz évszázadának volt szentelve, de értelemszerűen nem következetesen évszázadonkénti bontásban, hanem a történeti tagolásnak megfelelően. A Vezérek kora, Arpádházi és vegyesházi királyok és a Hunyadiak két termében a 19. századi neves történeti festők heroikus, idealizáló művei mellett régészeti leletek, árpádkori oklevelek a történeti hitelesítés szerepét töltötték be. A török hódoltság korának szentelt VI. teremben a török háborúkban részt vevő magyarok hősiességét hangsúlyozó történeti festmények kerültek a középpontba. AVIL számú terem az „Erdélyi fejedelmek" kora nevet kapta, és a 17-18. századi kuruc mozgalmak anyagainak adott otthont. A VIII. és IX. számú helyiség „A Habsbutg királyok" kora I-II címet viselte; a nemzeti függetlenségi mozgalmak anyagait e tetmekben helyezték el. AX. terem Ferenc József, Erzsébet és a kö68 Farkas Zoltán-. Az Ernst-múzeum húsz esztendeje. In: Nyugat, 1932. II. 670-671. old. i,i A továbbiakban a kiállítás ismertetése a következő alapján: Ernst zelmúlt politikusainak portréit, a koronázási jeleneteket tárta a látogatók elé. A millenniumi kiállítás mintájára Ernst múzeumában is külön termet kaptak a zenészek és színészek, és a magyar írók pantheonja is külön szobába került. Különleges része volt a gyűjteménynek a Petőfi-anyag, melynek 1912-ben önálló termet szentelt Ernst. Ebben Petőfi arcképeit, Orlai Petrics Somának a költőről festett műveit, verseinek jelentős magyar művészek által készített illusztrációit, valamint Petőfi leveleit, könyveit helyezte el. A Vasárnapi Újság 1912-ben a múzeumról közölt cikkében egy fotó tanúskodik a terem berendezéséről °, melyen a Petőfi szoba látható. Itt az ajtó felett kapott helyet Madarász Viktor Petőfi halálát ábrázoló népszerű festménye, melyen a költő utolsó leheletével a földre írja: „Hazám". A másik falon e képpel egymagasságban, közvetlen közel egy keresztre feszített Krisztus szobor volt a falra felerősítve. Ez utóbbi teljesen kilógott a következetesen tematikus termek rendszeréből, e helyen mégis kiemelt fontossága volt: Petőfi nemzetért hozott áldozatának Krisztus passiójával való analógiáját hangsúlyozta. A Petőfi-relikviák kutatói már rámutattak a költő kultuszának és a keresztény vallásnak a párhuzamaira, Petőfi vallásos tiszteletét a 19. század folyamán kialakult profán kultuszok sorába illesztve. A kultuszt propagáló Petőfi Társaság beszédeiben, a befogadók ösztönös reakcióiban és az ereklyék gyűjtésében is megnyilvánult e szakrális felfogás, mellyel Ernsr is Múzeum ideiglenes katalógus. Bp., 1912. 70 Vosúrnopi Újság, 1912. május 19.398. old.