Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

landó szakértők, Benczúr Gyula és Stróbl Alajos. Bárczy polgármesteri tevékenységének első évei egybeestek a kulturális és művé­szeti élet viharos átalakulásával. „A magyar periódushatárt Ady Új versek kötetének megjelenéséhez, Bartók és Kodály első népdalgyűjtésének kiadásához, s a Nyugat irodalmi folyóirat megjelenéséhez... kap­csolhatjuk, habár a törés nem éles, a lépés­váltás folyamatos." 46 A MIÉNK 1908-ban rendezett első kiál­lítása az ój festészeti stílusok nagyszabású bemutatkozása volt a Nemzeti Szalonban. A laza csoportosulásból azonban már a követ­kező évben kivált a „Keresők" — később „Nyolcak" néven ismertté vált — csoportja, amely a legradikálisabb művészeket fűzte egybe. A csoportnak Márffy is tagja volt, s a vezető Kernstok Károlynak a szabadkőmű­vességgel és a polgári radikális eszmékkel rokon nézetei hozzá is közel álltak. A korszak szellemi életében egyre széle­sebb kört érintő reformelképzelések — amelyeket Ady verseiben oly magával raga­dóan fogalmazott meg — a művészekben élénk visszhangot keltettek. A társadalom átformálásának programja a pedagógiától a nők emancipációján át a választójog kitelje­sítéséig ívelt, így a mindennapi élet csak­nem egészét átfogta. A reformerek számára evidencia volt, hogy céljaik eléréséhez nél­külözhetetlen az általános kulturális szín­vonal emelése, amelynek egyik fontos esz­közét a környezetkultúra humanizálásában látták. Úgy vélték, a műveltség fejlesztését szolgáló, ekkortájt keletkező új intézmé­nyeknek — közkönyvtáraknak, népházak­ii Honok Péten A Kert és a Műhely. Bp., 1988.159. old. nak, múzeumoknak és az épülő iskoláknak — már külső képükkel, művészi kialakítá­sukkal is hatniuk kell az emberekre. Az el­képzelést osztották a főváros akkori veze­tői is, s a fejlesztések során e mintaadási törekvés egyre látványosabb kifejezést nyert — amint ezt a máig álló épületek és műalkotások is hirdetik. Szűkebb témánkat tekintve a „Nyol­cak" művészcsoportot ezek a hatások a konstruktív, geometrikus stílus és a nagy­méretű kompozíciók felé vitték, s erre ki­tűnő alkalom kínálkozott a főváros nagy be­ruházási programjának megvalósításakor, amelynél ők is feladatot kaptak. Kernstok a Dugonics utcai iskola tornatermét díszítet­te falfestményével, Márffy a Kiscelli úti is­kola udvari épületének falán helyezte el kompozícióját, Pór Bertalan pedig a Vas ut­cai iskola előcsarnoka számára tervezett nagyméretű mozaikképet, amely Róth Miksa kivitelezésében készült el. A főváro­si megbízások ugyanakkor az irányítás sok­oldalóságát és a stílusok pluralitását tük­rözték, így hasonló feladathoz jutottak a gödöllői művésztelep tagjai is. Az új iskolaépületekben Nagy Sándor, Juhász Árpád és Undi Mariska is tervezett és festett faliképeket. A nagyméretű alko­tások közül talán legismertebbek Undi Mariskának a Népszálló éttermét díszítő freskói; rajtuk a népművészet formaelemei jelennek meg, mozgalmas szecessziós vo­naljátékkal párosulva. „A szecesszió konst­ruktívabb-funkcionálisabb ágának elveivel egybehangzani látszott a népművészet ter­mészetes funkcionalizmusa, konstruktivi­tása." 47 17 Geller Katalin—Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Bp, 1987. 142. old.

Next

/
Thumbnails
Contents