Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

landó szakértők, Benczúr Gyula és Stróbl Alajos. Bárczy polgármesteri tevékenységének első évei egybeestek a kulturális és művészeti élet viharos átalakulásával. „A magyar periódushatárt Ady Új versek kötetének megjelenéséhez, Bartók és Kodály első népdalgyűjtésének kiadásához, s a Nyugat irodalmi folyóirat megjelenéséhez... kapcsolhatjuk, habár a törés nem éles, a lépésváltás folyamatos."

46 A MIÉNK 1908-ban rendezett első kiállítása az ój festészeti stílusok nagyszabású bemutatkozása volt a Nemzeti Szalonban. A laza csoportosulásból azonban már a következő évben kivált a „Keresők" — később „Nyolcak" néven ismertté vált — csoportja, amely a legradikálisabb művészeket fűzte egybe. A csoportnak Márffy is tagja volt, s a vezető Kernstok Károlynak a szabadkőművességgel és a polgári radikális eszmékkel rokon nézetei hozzá is közel álltak. A korszak szellemi életében egyre szélesebb kört érintő reformelképzelések — amelyeket Ady verseiben oly magával ragadóan fogalmazott meg — a művészekben élénk visszhangot keltettek. A társadalom átformálásának programja a pedagógiától a nők emancipációján át a választójog kiteljesítéséig ívelt, így a mindennapi élet csaknem egészét átfogta. A reformerek számára evidencia volt, hogy céljaik eléréséhez nélkülözhetetlen az általános kulturális színvonal emelése, amelynek egyik fontos eszközét a környezetkultúra humanizálásában látták. Úgy vélték, a műveltség fejlesztését szolgáló, ekkortájt keletkező új intézményeknek — közkönyvtáraknak, népházakii Honok Péten A Kert és a Műhely. Bp., 1988.159. old. nak, múzeumoknak és az épülő iskoláknak — már külső képükkel, művészi kialakításukkal is hatniuk kell az emberekre. Az elképzelést osztották a főváros akkori vezetői is, s a fejlesztések során e mintaadási törekvés egyre látványosabb kifejezést nyert — amint ezt a máig álló épületek és műalkotások is hirdetik. Szűkebb témánkat tekintve a „Nyolcak" művészcsoportot ezek a hatások a konstruktív, geometrikus stílus és a nagyméretű kompozíciók felé vitték, s erre kitűnő alkalom kínálkozott a főváros nagy beruházási programjának megvalósításakor, amelynél ők is feladatot kaptak. Kernstok a Dugonics utcai iskola tornatermét díszítette falfestményével, Márffy a Kiscelli úti iskola udvari épületének falán helyezte el kompozícióját, Pór Bertalan pedig a Vas utcai iskola előcsarnoka számára tervezett nagyméretű mozaikképet, amely Róth Miksa kivitelezésében készült el. A fővárosi megbízások ugyanakkor az irányítás sokoldalóságát és a stílusok pluralitását tükrözték, így hasonló feladathoz jutottak a gödöllői művésztelep tagjai is. Az új iskolaépületekben Nagy Sándor, Juhász Árpád és Undi Mariska is tervezett és festett faliképeket. A nagyméretű alkotások közül talán legismertebbek Undi Mariskának a Népszálló éttermét díszítő freskói; rajtuk a népművészet formaelemei jelennek meg, mozgalmas szecessziós vonaljátékkal párosulva. „A szecesszió konstruktívabb-funkcionálisabb ágának elveivel egybehangzani látszott a népművészet természetes funkcionalizmusa, konstruktivitása."

47 17 Geller Katalin—Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Bp, 1987. 142. old.