A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

VARGA BALÁZS városnézés

mekben. Mégsincs szó olyan átfogó társadalmi panorámáról, egy-egy réteg életkörülményeinek, értékrendjének, viselkedésének szociológiailag pontos térképéről, mint ami a hetvenes évek dokumentarista játékfilmjeit jellemezte. A VIII. kerület is azért került, azért kerülhetett az előtérbe, mert nem egyfajta értékrend, nem pusztán egy-egy társadalmi csoport, réteg reprezentációjára alkalmas (ahogy a Budapesti Iskola filmjei autentikusan, drámai naturalizmussal mutatták be a külvárosi munkásság mindennapjait és életkörülményeit). Józsefváros ezekben a filmekben a széttartó értékrendek, a gazdagsági átalakulás eredményeként megnövő társadalmi feszültségek és konfliktusok színhelye, legalább annyira szimbolikus helyszín, változatos társadalmi értékek és problémák sűrűsödési pontja, mint egy adott réteg vagy szociológiai jelenség autentikus ábrázolásának helyszíne és közege. Ha a VIII. kerületről beszélünk, mindenki számára könnyen azonosítható képek villannak be. Nagyon erős értékrend és markáns vizuális reprezentációk tapadnak ehhez a kerülethez. Tulajdonképpen nem is magához a kerülethez, mert a fent jelzett értékrend és motívumhálózat nem a térképészeti pontosság függvénye. Amikor a VIII. kerületet említjük, általában jóval kisebb területet értünk alatta. Talán leginkább a Rákóczi tér-Horváth Mihály térMátyás tér háromszöget, de az Üllői út környéke, elsősorban a Szigony utca, illetve a Népszínház utca is gyakori helyszín. A Józsefváros az a vidék, ahol sűrű az élet, ahol 4 Akadnak természetesen ilyen filmek is, talán nem véletlen, hogy elsősorban a fiatal vagy fiatalabb generációk alkotásai közt. Xanfus János szatirikus rövidfilmje, A Morei fiú (1999), illetve mindig történik valami, ahol a bűnözés, a prostitúció, az etnikai keveredés, az elszegényedés egészen sajátos mikrovilágokat tetemtett és szubkultúrák egész hálózatát fonta össze. Ezt a meglehetősen vázlatos toposzrendszert nem kis mértékben a filmek építgették és közvetítették, majd a kialakult sablonok újabb filmekben és klipekben köszöntek vissza, hogy néhány csavarral később a klisék lebontása, megkérdőjelezése is elkezdődjön. Magyar fiú, kínai lány Budapest és a VIII. kerület nem pusztán sok ezer kilométeres távolságból érkezve lehet különös és kiismerhetetlen hely, hanem akár néhány órás vonatút, néhány megye távolságából is. A Közelaszerelemhez (1999) főhőse az ország keleti csücskéből, egy kis faluból költözik fel a fővárosba. Rendőrnek áll, a kiképzés után rögtön a mélyvízbe dobják, egyenest a VIII. kerületbe. Salamon András filmjében hatalmas a kontraszt a vidék és a zaklatott, pörgő, bűnös Józsefváros között. Ugyanez az ellentét feszül a főszeteplő ártatlan naivitása és a többi szereplő dörzsöltsége között. A Közel a szerelemhez felvonultatja a nyolcadik kerület majd minden közhasznú jellemzőjét, attribútumát (bűnözés, maffia, kínai vendégmunkások és kereskedők, sötét üzelmek és kiismerhetetlen viszonyok) — csakhogy a vad és durva kulisszák között meglepő és fotdulatos szerelmi történetet Fálfi György groteszk vizsgafilmje, a Körbe (1999) egyaránt a bevásárlóközpontok steril, csillogó-villogó, hűvös tereiben játszódik.