A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

GELENCSÉR GÁBOR Hármasút

Hármasút A város mint stilizált tér Bódy Gábor jeles András és Gothár Péter egy-egy filmjében GELENCSÉR GÁBOR A magyar film történetében nincsenek olyan korszakok vagy irányzatok, amelyek különös módon kapcsolódnának a városábrázoláshoz. Inkább egy-egy alkotó pályáján vagy egy bizonyos körbe tartozó munkák esetében fedezhetünk fel vonzódást a városok iránt. Film és város kapcsolata ugyanakkor szociológiai és stilisztikai kérdéseket is felvet (milyen városok képe, illetve milyen városkép jelenik meg a vásznon). Az alábbiakban olyan filmtörténeti korszak leírására teszek kísérletet, ahol a városábrázolás szociológiai és stilisztikai aspektusa konfliktusba kerül egymással, pontosabban éppen a városról alkotott filmképen történik meg egy mélyen elméleti problematika gyakorlati megoldása. A hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig több alkotó szembesült „valóságnak" és „fikciónak" a filmes reprodukcióban rejlő paradoxonjával. Mivel a kérdés a művészi praxis oldaláról vetődött föl, beágyazódott a korszak filmtörténetébe: noha az alkotók nem ritkán különféle szövegekben is megfogalmazták állításaikat, a döntő „sző" mindig a művekben hangzott el. A város pedig mint a film számáfa adott, igaz, nem egyetlen, mégis kitüntetett „valóságelem" fikció és valóság metszéspontjában konkretizálódott. II. A városnak ez a fajta „konkfetizálódása" Máriássy Félix immár a kibontakozó olasz