A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
végeztek el más filmek készítői, akik ebből az akkor mát „lefutottnak" számító filmből egyszerűen kiollózták a legérdekesebb snitteket. Gyuricza filmje azonban még csonka formájában is megdöbbentette az utókort, hiszen a rendező mindent rögzített kamerájával a fővárosi utcákon, amit arra érdemesnek talált 1945 nyarán. Két főszereplőjét — akik egyébként pesti romokon ámuldozó, Amerikába szakadt magyarokatjátszottak— minden olyan budapesti helyszínre magával vitte, amelyről még a háború előtt szép felvételeket készített. Ezeket a felvételeket a korábban a Lánchíd című filmjénél már említett eljárással egymásba úsztatta, hogy plasztikusan érzékeltesse a pusztulást. Gyuriczának bizonyára sok munkájába és fáradságába kerültek a felvételek, amelyeknek ugyanabból a szögből, ugyanolyan gyújtótávolságú objektívvel kellett készülniük, mint a korábbiaknak. De ugyancsak nehéz lehetett a két állapotot bemutató felvételeket egymásba úsztatnia ahhoz, hogy a képváltáskor ne lehessen túlságosan érzékelni a filmttükk hatását. A Magyar Filmintézet Archívumában őrzött Budapest-filmek jelentős hányada már átesett a restauráláson és a hosszú távú megőrzéshez szükséges átmentéseken. Képanyagaikat katalogizálták, rendszerezték, beazonosították. A munkák azonban sosem zárulhatnak le teljesen: erre példa az egykori Szovjetunió filmarchívumában végzett tavalyi kutatás is, amelynek során a Filmintézet munkatársai egy olyan, 1945-ben készült Budapest-kisfilmre bukkantak, amelynek létezéséről sem tudtak eddig. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ösztöndíjával végzett kutatás várhatóan hamarosan befejeződik, és bekerülhet az archívum Budapest témájú dokumentumfilmjeinek gyűjteményébe a Budapest mégis él című tízperces propagandafilm is, amelynek írói Mesterházi Lajos és Kertész Pál, operatőrei Icsey Rudolf és Agai István voltak, és Máriássy Félix rendezte.