A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
képviselnek. Ilyen például a Széli Kálmán téri 32 úgynevezett „gomba" vasbetonszerkezetes, üvegablakos tetejű belső tete, amely ma már csak egy ilyen muszer-tekercsen látható, vagy az a felvétel, amely a Széna térrel együtt az egész teret láttatja a Főposta épületének tornyából. A képeken jól kivehető a tét akkori szerkezete, a villamosvonalak kocsifordulói és — a mai metrólejárattól kicsit jobbra — a Beszkárt jellegzetesen hosszú, sokablakos trafik-váróterme. A Széli Kálmán téri filmanyag jó példa arra is, miként lehetséges egy ismeretlen eredetű filmfelvétel korát meghatározni. Elsődleges támpontként természetesen maguk az épületek kínálkoznak, építésük ideje pontosan meghatározható építészeti dokumentumaik alapján. Könyvtárakban és antikváriumokban ugyancsak könnyen hozzáférhető a két háború közti időszak évente megjelenő fővárosi kiadványa, Az utca rendje^ című rendőrségi zsebkönyv, amely ez esetben a villamos- és autóbuszjáratok részletes ismertetésével lehet a kutató segítségére. Sokat segíthet továbbá a különböző korok divatízlésének ismerete, bár ennek alapján csak hozzávetőlegesen lehet egy filmfelvétel idejét meghatározni. Sokkal pontosabb kormeghatározást ígérnek a falakon vagy hirdetőoszlopokon szereplő plakátok, reklámok, amelyek konkrét filmet, színházi premiert vagy más rendezvényt hirdetnek. A kutatóta tehát ugyanolyan felelősségteljes feladat hárul, mint egy játékfilm kellékesére, dramaturgjára, díszlettervezőjére, csak éppen a tevékeny32 Ma: Moszkva tér. 33 Felelős kiadó: Király Elemér, Hunnia nyomda Kft. Budapest, VII., ség iránya ellentétes. így a Széli Kálmán téri képsorokat őrző, Budapesti képek fantázianévre keresztelt filmtekercs készítésének időpontjaként a fent vázolt kutatás alapján nyugodtan feltételezhetnénk akár az 1944-es esztendőt is. Egy apróság azonban még pontosabban eligazít bennünket: az a tény, hogy a térről a Várfok utcába vezető, ma már igencsak málladozó vasbeton lépcsősor alján a két közvilágítást szolgáló modern kandelábet a filmen még az eredeti állapotában látható. Ma, a valóságban azonban azt a felfelé lemaszkolt légvédelmi burával ellátott lámpatestet láthatjuk, amelylyel a háború legvégén, 1943-44-ben látták el a fővárosi közvilágítást. A várostörténeti kutatómunkát, amelyet most az utókor végez el a fennmaradt filmszalagok segítségével, már 1941-ben megkezdték, amikor azt a bizonyos Budapest története című „kis magyar filmújdonságot" készítették a Filmirodában, s nem is akárhogyan! „A film rajzok, trükkök és műtermi felvételek érdekes kombinációjában mutatja be a főváros fejlődését az ősidőktől napjainkig" 3 '' — írta a készülő filmről a szakma hivatalos, hetente megjelenő lapja. Kár, hogy ez a film is elveszett, pedig még oktatófilm-változat is készült Tubay László felvételeinek felhasználásával. Sajnos ennek a filmnek a kópiája is a háború áldozata lett, így egyedüli forrásanyagnak azt az 1943-ban megjelent oktatófilm-jegyzéket tekinthetjük, amely „Budapest Székesfőváros Oktatófilmjeinek" sorozatában a 199. és a 200. sorszám alatt tartja nyilván a Képek Budapest történetéből a legrégibb időktől Hársfa u. 36. z\ Magyar Film, 1941.7. sz., 1941. február 15.3. old.
