A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
sen átalakított belvárost és a Hősök terét. Magát az emlékművet — amely akkor még voltaképpen csak félkész állapotban volt — teljesen letakarták, és a nemzetközi munkásmozgalom nag)' alakjainak és jelképeinek hatalmas díszleteivel fedték be. A téren, amelynek ekkor még két, szimmetrikusan elhelyezett szökőkút is a díszei közé tartozott, hatalmas földgömbök hirdették a forradalmi eszmét, csakúgy, mint a számtalan felvonuló hatalmas, figurális transzparensei az Oktogonon és a Köröndön. A Vörös Riport Film sorozatának ezt a voltaképpeni különkiadását állítólag Kertész Mihály rendezte, s ha ez így van, akkor érthető a majálisról készült mozgóképes beszámoló életszerűsége, tarkasága. A rendező éles szemmel ügyelt arra, hogy a város néhány jellegzetes pontjának és épületének bemutatásával mindenki számára átadjon valamit a május elsejei ünnepségsorozat hangulatából. A filmen részleteket láthatunk az Abbáziáról és a Teréz körút és az Andrássy út elején álló, a mai Nemzeti Színház-gödörre meredő egykori Foncière palotáról. A Vörös Riport Film néhány rosszemlékű fővárosi „közmunkáról" is beszámolt. Ilyen volt többek között az a sajnálatos esemény is, amelynek során az indulatos proletárok hatalmas gőzekékkel felszántották a lóversenytér értékes gyepszőnyegét , vagy amikor ledöntötték a Dtasche téglagyár 45 méteres kéményét 12 . A Vörös Riport Film ekkor készült húsz száma az Estfilmsorozatával együtt azért fontos dokumentuma az akkori Budapest mindennapjainak, mert olyan életképeket is közöltek, h Vörös Riport Film, 3. szóm. 12 Vörös Riport Film, l.szám. amelyek nem mindig a polgári jólét napsütéses hangulatát reprezentálták. Különböző dokumentumfilmekben sokszor felhasználták már a 4-es számú híradó egyik riportját, amely nyomorúságos munkáslakásokat mutat be, és azt a ritka felvételt is, amely szintén ebben a híradóban szerepelt, és amelyen a Fővárosi Orfeum bejárata látható a Nagymező utcában. A várospropaganda szempontjából érdemes elgondolkodni azon, hogy 360 példányt vittek ki ezekből a híradókból az Egyesült Államokba. Ez nem kevesebb, mint 30-40 millió nézőt jelenthetett! Heti rendszerességgel megjelenő híradófilm első ízben 1924 tavaszán volt látható a mozikban Magyar Híradó címmel, amely már az első számában hozott két fővárosi aktualitást. Az egyik közülük a Várpalota udvarlaki őrségváltása volt, amely a régi Budapest legnépszerűbb látványosságai közé tartozott, olyannyira, hogy a század elején még hanglemezen is megörökítették mint zenei élményt 13 . A Magyar Híradó felvételeit készítő Magyar Filmiroda Rt. (MFI) a háború végéig folyamatosan megjelenő heti híradóiban többször is szerepeltette ezt az aktust, amely időnként kiegészült a Szabadság téri Ereklyés Országzászlónál megrendezert ünnepélyes őrségváltásokkal is. Az ekkor még Szerecsen (ma Paulay Ede) utcában, majd a Döbtentei téten és a Tőherceg Sándor utcában (a mai Bródy Sándor utca), legvégül pedig a Könyves Kálmán körúton működő cég tette a legtöbbet Budapest huszadik századi históriájának mozgóképi megörökítése érdekében. Húsz éven át, 1944-ig 13 „Magyar díszőrség felváltása". Első Magyar Hanglemezgyár (1908), No. 193.
