A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
KURUTZ MÁRTON Budapesti helyszíntár
utasítására készült filmfelvétel." Sajnos azonban a főváros szépségeiből nem sokat örökített át ez a riportfilm, hiszen alkotói a felvonulásra és a kamera előtt elvonuló hírességekre összpontosították figyelmüket, lia ma meglenne a nemzeti filmgyűjteményben, a Budapestet megörökítő filmfelvételek sorában bizonyosan nagy érdeklődésre tarthatna számot a Projectograph néhány évvel korábban készült, meglehetősen hosszú, 190 méteres filmje, amely a Budapest látképe címet viselte, hon tos állomáshoz érkeztünk ezzel a filmmel, hiszen ez volt az első olyan mozgókép, amelyen Budapest abszolút főszerephez jutott! A némafilmkorszak más, Budapestet népszerűsítő filmjeinek feltárása előtt érdemes egy pillantást vetnünk a korabeli szórakoztatóipar egy másik „gépiesített" műfajára, a filmmel nagyjából egyidőben született hanglemeziparra, hogy megtudhassuk, mit jelentett a főváros akkoriban a benne lakók számára 8 . Az Első Magyar Hanglemezgyár részvénytársaság, melynek központja, gyáregysége és kereskedelmi irodái a VIII. kerületben, a Nap és a Práter utcában voltak, éppen ekkoriban adta ki az 1908-as év nagy slágerét, amelynek Látta-e már Budapestet éjjel? volt a címe. Gyárfás Dezső sokáig népszerű kupléja mellett egy másik sláger, Zerkovitz Béla Budapest éjjel című szerzeménye és egy humoros magánszám is napvilágot látott, A budapesti éj állatkert. Ugyanezekben a hónapokban került a lemezboltokba a kor egyik komikus kedvence, Baumann Károly 9 előadásában az Ej, haj de jól élünk itten Pesten! című verses sláger is, amely érdekes doku8 A diszkogróíiai információkot Kiss Gábor Zoltán hangarchívuma bocsótotto rendelkezésemre. merituma a századelő rohamosan fejlődő Budapestjének. A magyar főváros zenei népszerűsítéséből a Monarchia hadserege is kivette a részét, amikor a Gs. és kir. 82. gyalogezred zenekarával lemezre vették a Budapest éjjel című kétrészes egyveleget, amely az akkori idők „legkedveltebb dalainak és kupiéinak csokra" volt. Kabarettistáink az egyre népszerűbbé váló hanglemezeken megénekelték az akkor született n a gy vá ro s i n f r a s t r u k t ú ráj á n a k „áldásait": a villamost és a telefont is. Hetényi-I Ieidelberg Albert és Mérei Adolf írták azt a hihetetlenül népszerű, vidám balladát, amelyet Utazás egy pesti villamoson címmel még a húszas években is nagy sikerrel énekeltek a legnépszerűbb pesti komikusok. Szintén kedvelt magánszámnak számított A pesti telefon című kétrészes prózai jelenet, amelyet többen is lemezre vettek a tízes évek elején. A kétértelmű, pajzán jeleneteiről ismert Steinhardt Géza egyik ekkoriban készült lemezén az llj budapesti lakásbeoszfás-i figurázta ki, csakúgy mint Göndör Aurél és színtársulata, akik Gárdonyi Géza Göre Gábor-könyveinek országosan népszerű hőseit keltették életre a Durbints sógor pesti tapasztalatai című kétrészes prózai jelenetben. Ezekből a recsegőropogő hangdokumentumokból is világosan kitűnik, hogy az akkori pesti átlagpolgár, noha nehezen szokta meg az emeletes, kislakásos bérkaszárnyákat, a szűk és kényelmetlen villamosokat és az állandóan tévesen kapcsoló telefonokat, mégis szerette Budapestet és élvezettel gyönyörködött benne, nemcsak nappal, hanem éjjel is. 9 Baumarin Károly Kó'mives Sándor színész apja volt.
