A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

URBÁN MÁRIA A Kőbánya mozi — élt 35 évet

polna-tér, amelyen az Apukát játszó Páger Antal biciklizett. A 36-os villamos végállomásának csak a helye és a sínéi vannak ott, a BKV 1999-ben megszüntette a vonalat. Nem pusztán Kőbánya mozgóképes megörökítése miatt érdekes a film. Anekdotikus stílusban, régi vígjátékpatronok megújításával próbált szelíden oktató történetet mondani a kor visszáságairól. Főhőse Apuka, a pár száz forintokat kölcsönző és mindennel üzletelő külvárosi uzsorás. Ebben a filmben a történetnek és a figuráknak megfelelően mindennek kimondják az árát. Innen tudható, hogy a friss diplomás népművelő 1600 Ft-ot keres havonta, és 300-at fizet Apukának az albérletért. A trafik bérletéért havi 1500-at fizet Apukának a vak öregasszony, aki a nyalókát 1 forintért, a Kossuth cigatettát 3,50-étt adja (hatósági áron). Az utcaseprő 100-ast kér kölcsön elsejéig, és letétbe ott hagyja a lapátját, majd a műfogsorát. Apuka nyulakat nevel, s a kifőzdés ebből készíti a rántott bárányt. Unokáját, Nyugaton turnézó lányának fiát nem engedi iskolába, szüksége van rá az otthoni üzleteihez, pedig a lány havi 1000-et Fizet a gyerekért havonta. Az apró stiklikkel — no meg akár feljelentéssel is — élő, mindenben üzletet szimatoló öreg alakját a régi bohózatok fösvényéből, az életre való kópéból és a szocializmusban hol elítélt, hol bátorított, önállóságra, gyarapodásra törekvő (kabaré)figurából gyúrta össze Polgár András. A női főszerep ezúttal is Schütz Iláé, ő játssza az öreg lányát (aki mindig alkoholban mos, mert az olcsóbb, Apuka így spórol a mosóporral), aki megpróbál a fiatal népművelőbe kapaszkodva kijutni a filléres-kicsinyes hétköznapi rabságból. Csakhogy Apuka halála után a Fiút megrészegíti az örökség (negyedmillió és az ékszerek), otthagyja a kultúrházat és beáll a pénzt hajszolok közé. A lány továbbra is alkoholban mos, ám egyszer mem figyelmezteti a férjét, hogy ne gyújtson rá. A toldott-foldott ház kacatostul fölrobban. Vígjátékban illetlenség katasztrófával állni bosszút a zsákutcába jutott életért, a befejezés nem illik a filmhez, sajnos a sok, szociográfiáikig pontos megfigyelés sem áll össze igazán érvényes történetté, és még a legjobb színészek sem töltik meg lélekkel a figurákat. Korszaktudósításnak azonban ma is érthető a film, remek motívumvadászatra ad lehetőséget. A telek, ahol Apuka filmbéli háza állt és föltobbant, ma is üres. Talán valamelyik közeli lakótelepre költöztek a lakói. A téren nincs nagy élet. Bezárt, tönkrement a Sörkert, s jó 10 éve a Csajkovszkij kertmozi sem működik a Csajkovszkij parkban (a régi Dréher sörgyáros villájának parkjában). Most akkor ugranék vagy 15 évet — a Kőbánya mozi történetébe mégsem illeszthetem bele a teljes magyat külvárosi film történetét. A hetvenes években kibontakozó dokumentum-, dokumentarista film, dokumentarista játékfilm (megannyi sokat vitatott kategória) időnként elmondott fontos dolgokat, de a premierjüket sosem a Kőbánya moziba tették a műsorosztók. Témánkra ebből annyi tartozik, hogy közöljünk egy siralmas jegyzéket, mint fogyott el a közönség a moziban. 1960 volt a nagy év, amikor minden magyar állampolgár évente 14-szerment moziba, 1988-ban már csak 6,34-szer, 1999-ben pedig 2,1-szer.