A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
URBÁN MÁRIA A Kőbánya mozi — élt 35 évet
kor az üzlet, ekkor a politika szabályozta a filmek műfaji összetételét. A hatvanas, hetvenes években már egyértelműen (ha van ilyen) ideológiától mentes közönségszótakoztató filmeket is gyártottak itthon. Ezt tükrözik a káprázatos nézőszámok. (Érzékeltetésére magyar filmek adatait közöljük, mert ezek nyomtatásban is megjelentek— valamennyi 1948-tól bemutatott film összesített nézőszáma és bevétele 1976-ig 8 —, s mert olvasóink jobban ismerhetik ezeket a filmeket, mint más korabeli darabokat.) Az 1965-ben bemutatott Várkonyi-tablót, A kőszívű ember fiai I-II-t 1976-ig 4 millió 164 ezren látták, 16 milliót fizetve a jegyekért; az 1966-os Egy magyar nábob-cxx és Kárpáthy Zoltán-txx 3 millió 344 ezren fizettek 15 millió 231 ezer Ft-ot, és az 1968-as Egri csillagok I-II-étt 3 millió 767 ezren fizettek 17 millió 266 ezer Ft-ot. (A magas bevételek nem felemelt helyárat, hanem a két részt jelzik.) Az utóbbi két filmet karácsonykor mutatták be. Később is igyekeztek igazi sikerfilmet beütemezni karácsonyra. 1971-ben jött Szinetár Miklós Csárdáskirálynő-]?,. Keleti Márton 1973-as operettjét, a Bob herceg-et még nyárra tették, 2 millió 393-en nézték meg 1976-ig, 6 millió 633 Ft-ért, az 1974-es Csínom Palkó-x már karácsonyra hagyták, 2 millió 434-en látták, 6 millió 482 ezer Ft-ért. (Valamennyi idézett film egyik ptemiermozija a Kőbánya volt.) A hatvanas években még volt értelme a „kerület mozija" kifejezésnek. A külvárosokban lakók jelentős része a lakhelyéhez 8 Tárnok János: A magyar játékfilmek nézőszáma és forgalmazási adatai 1948-1976. A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum és a AAOKEP közös kiadványa, Bp., 1978. közeli munkahelyen dolgozott, ott járt iskolába, moziba is főleg oda jatt. Nem volt még havibérlet (1969-ben lett), a munkába busszal-villamossal utazók hatnapos hetijeggyel utaztak (amit naponta lyukasztott a kalauz, aki a bérlet megjelenésekor tűnt el a járművekről). A pár forintos mozit drágította volna a buszköltség, kevesen tették meg az egyórás utat, „be" a városba és vissza, egy moziért. Különösen, ha a kerületnek volt premier-, azaz bemutató mozija, ahol ugyanazt a filmet mutatták be, mint a belvárosban. A heti 3-4 új film az említett kategóriákat követte (m., sz., nd., egyéb), s a műsorosztók a szakma régi szabályai szerint igyekeztek a legnépszerűbbnek ígérkező filmeket a legnagyobb mozikba tenni. Intézményes pártünnepek idején esetleg konghatott a mozi, de egyébként senki sem volt a saját prémiumának ellensége, ami többek közt a bevételtől is függött. A kópiákkal is okosan kellett gazdálkodniuk. Zsonglőrmutatványokat végeztek. Egy-egy új sikergyanús filmből 2-3 kópia jutott a fővárosra. „Pendliztették" őket: motoros futárok rohangáltak velük tekercsenként a mozik között. Ha a futár véletlenül elakadt, a közönség morgott, de kivárta, amíg megérkezett. (Nota bene: ritkán akadt el.) A hozom-viszem járat pedig a délelőtti filmeket szállította a délutáni moziba. A legtávolabbi mozikat, az erzsébeti Tátrát és a csepeli Táncsicsot még így is nagyon nehéz volt ellátni. Alinden korosztály járt moziba, társadalmi hovatartozástól függetlenül. A 30-40 évesek és a 60-on felüliek ritkábban moziz-
