A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SÁNDOR TIBOR Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék

és Somogyi Nusi), valamint Copfosból áll. Ők sem tudják kifizetni a lakbért. Kubik esti iskolába jár, érettségire készül, belgyó­gyász szeretne lenni. Ugyanennek az esti iskolának lesz Vadász is a hallgatója. A ta­nulás mindkettejük számára a polgárosodás eszköze. Kubik számára az érettségi a fel­emelkedéshez vezető út egyik elengedhe­tetlen stációja, Vadász pedig nyilvánvalóan a származása miatt hiányzó társadalmi presztízst szeretné pótolni az érettségivel. Kabos az önirónikus pesti zsidó humor jel­legzetes megnyilvánulásaival teszi élveze­tessé a Katinthy írásait idéző iskolai jelene­teket. Görbe tükörben láttatja velünk az asszimiláns magatartás túlzásait, amikor a tanár egyik kérdésére így válaszol: „Ele­gendő Önnek, ha becsületszavamat adom, hogy tudom kicsoda Menenius Agrippa?" A meglepett tanár igenlő válaszára azonnal rávágja: „Adom." 4 Az expozícióban vázolt két cselekményszál (a szalon tulajdonosai­nak fizetési nehézségei és a nincstelen sze­relmesek gondjai) az amerikai örökség víg­játéki kliséjének segítségével kapcsolódik össze. Copfos 650 000 dollárt örököl egyet­len rokonától, egy tengerentúli nagybácsi­tól. A gazdasági krízis ihlette válság-vígjá­ték sztereotípiáinak megfelelően azonnal megindul a bajsza az örökség után. Mivel Copfos nem érti az örökségről szóló angol nyelvű értesítést, megkéri Annie lump öccsét, Ferit (Békássy István), hogy fordít­sa le a levelet. Feri eltitkolja előle annak tartalmát, hevesen udvarolni kezd Copfos­nak, és felmondás helyett kinevezik a sza­lon direktriszének. A filmben a pénz hiá­nya mindvégig uralja a szereplők érzelmi választásait. Feri tulajdonképpen Évát (Mezei Mária), a kalapszalon korábbi di­rektriszét szereti, de nem veheti el, mert a lány vagyontalan, a bolt pedig a csőd szélén áll. Ugyanig)' a pénzhiány miatt nem talál­hat egymásta Kubik és Copfos — abban a hitben vannak, hogy mindketten szegé­nyek. Miután Feri mulatóba viszi Copfost, Kubik és Éva, a pénztelen érzelmi veszte­sek egy kiskocsmában vigasztalódnak. Az egyre inkább szaporodó fröccsös poharak mellett a csalódott és szegény szerelmesek arról elmélkednek, mihez is kezdhetnek kilátástalan helyzetükben. Kubik kétség­beesésében úgy véli, már csak a politikusi pálya áll nyitva előtte. Éva egy lemondó gesztus kíséretében kijelenti, hogy dizőz­ként szeretne érvényesülni. A Mezei által megfotmált karakter a modern, öntudatos, dolgozó nagyvárosi nőtípus, a „flapper" re­zignált képviselője. Emancipált nőként re­álisan látja helyzetét; számára a férjhezme­netel nem magától értetődő módon belé­nevelt női stratégia, tisztában van vele, hogy csak feleségként kerülheti el a magá­nyos úrilány és a festett/feslett nő nem kí­vánt alternatíváit. Copfos eleve nem úri­lány, de mind az üzletben, mind rákospa­lotai környezetében ferde szemmel néz­nek rá a Ferivel átmulatott éjszaka után. Környezetének erkölcsi megvetését elke­tülendő, lemond direktriszi állásáról. Feri kétségbeesésében megkéri a kezét, mert most már csak gazdag férjként lát lehetősé­get az üzlet árverezéstől való megmentésé­re. Copfost Vadász behívatja az Atlantic \ A film forgatókönyvét a Hacsek és Sojó történetek szerzője, Vadnai László írta.

Next

/
Thumbnails
Contents