A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

homlokzatot az IKV végre tatarozná, ismét tűz pusztít. Az egyre húzódó kezdés miatt a faállvány földszinti palánkja mögött gyűlik a szemét. Valaki egy égő csikkel egy pillanat alatt lángra lobbantja az egész homlokzatot. Mire a tűzoltók kiérnek, lepotyog az a plasztika is, amelyet a háború megkímélt. Egy-két lakás is kiég, és az építkezésbe azóta sem fogtak bele újra. Néhány éve a mozit megszüntették, és a főváros megújuló erőfeszítésekkel új színházat kívánt indítani a szakszerűen felújított pincében és földszinten. Pályázatokból választ, mégsem sikerül elsőte a terve. Végül a helyiség a Budapesti Kamara Színházé lett — a Kálvária téri kamaraszínházért cserébe. Végre sikeres műhely mutatkozik be itt. Ötletként a színház és az egykori múzeum időszakonkénti összenyitása is felmerült a tervekben. Az Ernst emeleti portálját még a tűz után ronda újjal pótolták. Ez egyelőre tovább éktelenkedik. A kiállítóhely — azaz néhai Ernst Lajos — szelleméhez illően a ház a Műcsarnokhoz tartozó kortárs Galériaként működött. 2000-ben új galerista jön, de a kínálkozó újabb alkalom ellenére a tatarozásról nem hallani. L/ijos és M a bel... „Műbe/ Normand cukrászdába hívta Zsámbokyt. Kávébarna függönyök mögött ültek, kávéba) ma asztalnál. Kávéztak... — Fagylalt? A szemüveges, szalmakalapos Harold Lloyd a szemben lévő háztetőről integetett. Boldogan és otthonosan. Mintha megakarná őket hívni. Sétáljunk egy kicsit a háztetőn r A szemben lévő hétemeletes házat 1911-ben egyelőre még csak tervezi Gyenes Lajos és Vajda Andor építész, a Neues Politisches Volksblatt, az akkori Pest harmadik német napilapja számára, szerkesztőségül. De ki is volt az az Ernst Lajos, aki három évvel az ingatlanszerzés után házat építtet a 8-ban? Neves műpártoló, műgyűjtő és művészeti író. Az elsőre emeletre saját gyűjteményét tervezte, a földszintre és az alagsorba kávéházat és üzleteket szánt. A négyemcletnyi lakószint fölé két műteremlakást is elképzelt. Már a vásárlás évében beépítési terveket ad be a városhoz, de engedélyt nem kap rá. A Közmunkatanács elsősotban a kávéház alagsori elhelyezésének földszinti fény- és levegőmennyiségét kevesellte, a lépcsőket pedig sokallotta. 1911-ben végül Fodor Gyula, az elismert bérházspccialista tervezte meg a házat. A Nagymező utcának ezen a szakaszán ez a legfiatalabb és legnagyobb ház mindmáig, és alighanem Budapest első ötemeletes épülete. Ernst az első változatban a múzeum melletti, földszinti kávézóra vonatkozó építtetői szándékát építés közben megváltoztatta, és helyette moziterem létesítése mellett döntött. Az átépítésre csak a ház átadása után kerül sor. 1912. április 29-ére kész a ház, a múzeum május 9-én, a mozi december 7-én nyílik. A galéria Szinyei Merse kiállításával debütál. Az építész, Fodor Gyula, rövid ideig működött a fővárosban. Külhoni műegyetemen tanul, első budapesti megbízásai nyomán 1905-ben már állnak impozáns lakóházai: a Hajós utca 25., Napóleon Udvar, a Csokonai utca 8. és az Üllői út elején az Atanysas-udvar. 1905 és 1913 között mintegy 25 házat tervez, főleg bérházakat magánmegrendelők számára. Epületei gazdagon díszítettek, a gondosan formált homlokzatok, kapualjak sok figurális díszt visel-