A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

volt az Oktogon sarkán. Meg a Bakos János bácsi, előbb báró Hatvány Lajos sofőrje, majd az Operett lakatosa, később házmester, a Vilma grófnő munkaadója. 0 emlékszik még a néhai lakókra: Csortosra, Dajbukát Ilonára, Bársony István és Jób Dániel igazgató-rendezőkre és az utóbbi nejére, a néhai szépségkirálynő Simon Erzsire, a koreográfus Szegő Tamásra. És persze orvosokra, ügyvédekre, presszósokra és mixernőkre is, akik sose voltak se bárók, se grófok. Abszurd történet? Csak itt történhetett meg, ezét t a hely szellemét szent helyhez méltó tisztelettel idézzük fel. Annak emlékéül, hogy a pesti emberek hogyan töltötték meg a maguk életével a parlamenti törvények papírváros-utópiáját: az Andrássy út vagy a Körút terveit. Felejtsük el, hogy közben a bécsi virágáruslány osztályokon átugró, gyors karrierje a Millennium, majd a világháború Pestjén milyen fényes, ám nagyon is konzervatív házat eredményezett. És hogy a filmek is egyre simább üzletté váltak. Cecil B. és Mue... „Mae West fodros szélű hálóingben hevert az ágyban. Végigsimított a derekán. Ajka nedvesen hullámzott. Félig lehunyta a szemét. — Es ha még egy kicsit közelebb jönnél!" Elmondható, hogy a páriák közül érkező mulató-, mozi-, színház- és háztulajdonosnő egyszerre az „éjszaka királynőjévé" lett. Az ugrás gazdasági háttere azonban nem párosult erős kulturális bázissal. Olyannal, amely ezt a házat közfunkciójának megfelelően vizuálisan is kiemelné a terez- és erzsébetvárosi eklektikus bérháztengerből. Hisz itt világszínvonalú mulató, később — ha nem is a legendás Thália Társasághoz mérhető nívón — a progresszív Renaissance Színház vagy az eleganciát megtestesítő Radius mozi állt: előremutatóbb, karakteresebb architektúrát érdemelt volna. Az ítélet igazolására szeretném egy másik Nagymező utcai mozis ház — a Tivoli — karakterét felvázolni, és a Radius házzal összehasonlítani. Annál is inkább, mert a 8. szám alatt épült Tivoli-ház az Andrássy út tengelyéhez képest tükötkép-helyzetű, a Rádiusszal ellentétes Király utcai oldalon. A telek is hasonló, alig szélesebb utcai fronttal rendelkezik, az építtetői szándék itt is, ott is a lakó- és a kiemelt közfunkciók keverését tervezi. „A Tivoli mozi a szecesszió hétköznapi emléke. Nem kiemelkedő műalkotás, de nagyon is határozott jelleggel rendelkezik, egy olyan korszakból, amelyet ma Budapest fénykorának tartunk" — ítja Dávid Ferenc művészettörténész a Nagymező utca 8—

Ernst Múzeum-Tivoli mozi című tudományos dokumentációjában (1993-94), amelyre a szerző szívessége folytán az összehasonlító elemzéskor leginkább támaszkodom. Dávid a bevezetőjében így folytatja: „A mozit befoglaló épület a korabeli nagyvárosi bérházépítés problematikájával, a magyar történelem és kultúra múzeumát ide álmodó Ernst Lajossal, a Japán művészasztalának tagjaihoz Lechner Ödönnel és Falus Elekkel kapcsolódik, az ő szándékukat és ízlésüket fejezi ki. A Tivoli a moziépítés kezdeteihez tartozik, annak szabályai alakították, az enteriőr pedig a szecesszió magyaros ízlésű ágának egy szeletét képviseli..." A 29 356-os tervtári számú Tivoli-ház alaprajza ugyancsak hasonló a Radius-házéhoz. Szintén két oldalkapuja van, az egyik az Ernst Múzeum bejárata, a másik baloldalt a bérházé.