A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma
mulató tereihez, azaz az asztaloktól csak úgy fel-felugrálhatott az igazi habitué, ha tudta, hogy a színpadon érdekes rész vagy szám következik. Ezzel az átkötéssel valamennyire megőrizték azt a Télikert-féle eredeti asztalnál ülő-néző formációt, ahol a fogyasztás és a műélvezet •— számos revüszínházban mindmáig — egybetartozik. Később ezt az átvezetést is elfalazták, és irodákat préseltek az új födémre. Wabitsch és Mai Manó. Napfényműterem és fényjátékszínház és Royal Apolló. Bánky Vilma és Rod La Rocque... „Későid) szállodába költöztek. A Gellértbe. Rod La Rocque valahogy nem rajongott annyira Remetekertvárosért. Anyád töltöttkáposztáiért. Bánky néni a Gellértbe is benyomult. Cekkerrel jött. Meg termoszokkal. Csak nem hagyom éhenveszni a lányomatT A főemelet, a „piano nobile" szíve az a lakóházi udvarba épített üvegtetős tér volt, ahol a parkett-tánc és az ahhoz legközelebb eső asztalok, illetve ezek köré rendezett páholyok (szeparék) álltak. Az utca felé kiszélesedő kör közepén volt a maradék télijardin, és a mulató bárpultos, „amerikaibb" része, valamint az asztal és a díványok közt függönnyel elválasztható további szeparék. Ki tudja, miért — talán az etkölcsrendészet miatt —, a kanapék nincsenek belerajzolva a tervbe. Ennek a részlegnek külön liftje volt, nyilvánvalóan azért, mert ez működött legtovább, késő éjszaka is. Arra következtetek, hogy az eredeti Jardin centruma-színpada is ez alatt az üveggel fedett promenoire alatt lehetett. A belsőépítészeti kiképzésről több jó mondható el, mint a homlokzatról. Az más kérdés, mihez mérünk az ítélet meghozatalakor: a mai vigasztalan vizuális állapotokhoz vagy a szecesszió korának szinte korlátlan formáló szabadságához. „Az előcsarnok, az emeleti páholyokhoz vezető lépcső, oldalaikon szökőkutat és madarat ábtázoló relieffel, és a színházhoz vezető lengőajtók eredeti állapotban megmaradtak... A hajdan nemes anyagokat használó enteriőrt a hatvanas évek ízlését tükröző «bazari modernség» váltotta fel; piros bársony az üléseken és a padlón, kalapált vötösréz-lemez borítás a páholyok mellvédjén, egyedi «modern» csillárok a mennyezeten" — összegzi dr. Ferkai András építészettörténész 4 . Egy korabeli fotón a páholyok mellvédjén girlandok, kartusba fogott, aurát sugárzó koronák és fátyollal alig fedett, keresztbe tett lábakkal fekvő, meztelen nőalakok aranyozott plasztikája volt látható. Igen hasonlatos kép ahhoz a Vágó Béla-féle felújított belsőhöz, amelyet ma látunk az egykor Lajta Béla által temekbe tervezett Parisiana mulató helyén. De itt jóval karakteresebb a Körmendi Frimm Jenő által rajzolt design, mint az etedeti, az utcai lapos gipszek. A nagy nézőtéri erkélyt és az egész házat tartó pillérekre harsonák, függönybojtok és spiccelő táncosnők reliefjei, félplasztikái kerültek. A páholyközti gipszkanellurás oszlopok bütüjén intim lámpaernyős falikarok. Inkognitóban a Kék egérből átült 4 In: Adalékok a Belső-Jerézváíos történetéhez. Szerk.: Bernóth László, Heindrich Ervinné. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1982.
