Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956

nem, hogy a szovjet csapatok ellen fogok fegyvert. A miniszterelnök felhívására én bármely Magyarországra törő idegen csapat ellen fegyvert fogtam volna. [...] Azt reméltem, hogy a szovjetek kivonulása után Magyarország független és demokratikus ország lesz, nem úgy, mint eddig, amíg a Vatsói Szerződéshez tartozott. Epilógus Budapesten a fegyveres események következtében 1945 magyar (felkelő és lakos) halt meg. A budapesti kórházakban, rendelőintézetekben és más egészségügyi létesítményekben kb. 17 000 sebesültet kezeltek. 1956-os cselekmény miatt, bírói ítélet alapján 229 személyt végeztek ki. 51 százalékuk, vagyis 117 fő ellen a fegyveres harcokban való részvételéért hozták meg a legsúlyosabb ítéletet.

177 Becslésem szerint a Budapest védőinek kb. egyharmada hagyta el az országot a forradalom leverése után. A Szovjet Hadsereg 670 főt vesztett (85 tiszt és 555 sotkatona), 1500-an (más adatok szerint 1251-en) megsebesültek. (A veszteségnek több mint a felét a Különleges Hadtest alakulatai még az októberi hadműveletek idején szenvedték el.)

178 A fontosabb harci eszközök közül kb. 40 harckocsit és önjáró rohamlöveget, 30-35 páncélozott szállító járművet, kb. 20 löveget, 4 sorozatvetőt, kb. 10 légvédelmi ágyút vesztettek.

179 i// 1956-os kézikönyv, 1956-os Intézet. 178 Szovjet katonai intervenció, 1956.189., 276. old. A kötetben más eltérő adatok is fel vannak tüntetve. ui Becslés Je. I. Malasenko tanulmánya (In: Szovjet intervenció, /950.276. old.) alapján.