Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
egyetemi tanársegéd 53 vezettek, ők árulást gyanítva még a kivonuló szovjet csapatok biztosításában sem vol rak hajlandóak közreműködni. A konfliktus később csak éleződött a Corvin vezetésén belül, mivel Pongrátzék lassanként mindenkiben árulótláttak. Maiéter Pál ezredest 54 , a „Kilián legendás parancsnokát" közellenségnek kiáltották ki, Iván Kovács viszont méltónak vélte őt a honvédelmi miniszterségre. Ellenlábasai azt szerették volna, ha ezt a tisztséget Márton András ezredes 55 tölti be. November l-jén (vagy 2-án) Márton és Solymosi János alezredes 56 közreműködésével Pongrátzék leváltották Iván Kovácsot, és főparancsnoknak Pongrátz Gergelyt („bajusz") nevezték ki. A megosztottság, a széthúzás azonban a továbbiakban sem szűnt meg. Október 31-étől egyre jobban érvényesült a katonai szervezettség. Ehhez segít53 Bornemissza Tibor ( 1930—); 1956-ig egyetemi tanársegéd volt az Agrártudományi Egyetemen. A forradalom idején a Corvin-közi felkelőkhöz csatlakozott. Részt vett a csoport irányításában, és a Nemzetőrparancsnoksággal állt állandó összeköttetésben. A forradalom bukása után Franciaországba emigrált. sí Maiéter Pál (1917-1958); a háborúban önként jelentkezett katonai szolgálatra. 1944-ben hadifogságba esett. A partizániskola után bevetették a németek ellen. 1956-ban ezredes, a műszaki kisegítő alakulatok parancsnoka, fegyverszünetet kötött a felkelőkkel. November 3-án honvédelmi miniszter lett vezérőrnagyi rendfokozatban. A szovjet hadvezetéssel tárgyaló bizottság tagja, azonban a KGB letartóztatta. Halólra ítélték, és 1958. június 16-án kivégezték. 55 Márton András (1 924-); 1948-ban belépett az MDP-be, majd a hadseregbe. 1 952-ben léptették elő ezredessé. 1955-ben elvégezte a Vorosilov Akadémiát. 1953-1957 között országgyűlési képviselő volt. 1956 októberében a Zrínyi Katonai Akadémia parancsnoka lett. A forradalom idején felvette a kapcsolatot a Corvin-köziekkel. November 1 -jén kinevezték a fővárost körülölelő védőöv parancsnokává. 1957. február 8-án letartóztatták, és tíz évre ítélték. 1962-ben szabadult. 5fi Solymosi János (1919-); a háborúban szovjet hadifogságba séget nyújtottak a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tisztjei is, Márton András és Dienes Ödön ezredesek vezetésével. Négy századot hoztak létre a Corvin moziban, a Kisfaludy utcában és a Práter utcában lévő felkelők bevonásával. (Egyébként a közeli és szintén jelentékeny Vajdahunyad utcai csoport továbbra is teljes függetlenséget élvezett, bár a Práter és a Kisfaludy utcai csoportoknak is maradt tényleges cinállóságuk.) A főparancsnok mellett kinevezték a parancsnokhelyetteseket, század-, szakasz- és rajparancsnokokat, katonai tanácsadókat (10-15 tisztet), az összekötőket, a páncélos-, a tüzér-, a hadtáp-parancsnokot, a gépkocsik és a kötözőhely parancsnokát. Rádiósokat, gépírónőket is alkalmaztak. A Práter utcai iskolában 30-40 AVTI-s, pártfunkcionárius foglyot őriztek, a fogdaparancsnok Konstantinidisz Andrej 58 „politikai tiszt" volt. esett. 1 945-től Csepelen dolgozott vasöntőként. 1948-ban került a hadseregbe. 1956-ban a piliscsabai gépesített ezred parancsnokává nevezték ki. Október 23-án a Magyar Rádió védelmére rendelték ki. Az egységénél megalakuló Forradalmi Katonatanács elnökévé választották. Támogatta a Corvin közi, majd a Wesselényi utcai felkelőket. 1957. január 24-én letartóztatták, és hat évre ítélték. 57 Dienes Ödön (1909-),- a világháborúban frontszolgálatot teljesített századosi rendfokozatban. 1945-ben amerikai fogságba esett, megszökött. 1948-tól oktatótiszti beosztásban dolgozott. 1956-ban vezetője lett a önként jelentkező ZMKA-s tiszteknek, akik tanácsadóként érkeztek a Corvin közbe. Belépett az MSZMP-be. 1959. március 20-án azonban letartóztatták, és öt évre ítélték. 58 Konstantinidisz Andrej (1917-1956); főhadnagyként szolgált a görög hadseregben. Az ELASZ kötelékében harcolt, majd a szovjet haderőhöz került századosi rendfokozatban. 1946-49 között mint kommunista részt vett a görög polgárháborúban, majd politikai menedékjoggal Magyarországra emigrált, ahol elektromérnökként dolgozott. 1956. október 25-én csatlakozott a Práter utcaiakhoz, a „különleges csoport" parancsnoka lett. November 4-én harcban vesztette életét.
