Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.
fogja kinevezni — nézeteket közlött vele, mik szerint fogja óhajtani, hogy az új hadügyminiszter a sereget rendezze —, a függetlenségi nyilatkozat közös akarattali keresztülmenetelét adta tudtára, s reményét fejezé ki, hogy az a hadseregnél jó benyomást teend, Buda bevétele iránti óhajtását fejezé ki srb." 13 Kossuth ez utóbbi kívánsága nem érhette meglepetésként a magyar fővezért és vezérkarát. Az április elején meginduló tavaszi hadjárat elején Kossuth mindvégig a hadsereg mellett volt. A honvédseregnek sikerült a fővárosba és annak közvetlen közelébe visszaszorítania Windiseh-Grätz cs. kir. főseregét. Ezt követően az április 7-én a Gödöllőn tartott haditanácson Kossuth azzal a javaslattal állt elő, hogy a magyar hadsereg intézzen frontális támadást a cs. kir. főerők ellen, s így vegye vissza az ország fővárosát az ellenségtől. Görgei és tábornokai viszont arra figyelmeztették Kossutbot, hogy egy ilyen küzdelem eredménye legalább is kétséges. Ezért azt javasolták, hogy a tavaszi hadjárat második szakaszában az elsőben már bevált haditervet kövessék. 'Tehát: kisebb erőkkel kössék le az ellenség főerőit, a nagyobb résszel pedig kerüljék meg azt, s így kényszerítsék a főváros kiürítésére és feladására. Kossuth elfogadta, s április 9-én már levélben közölte is az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal „azon tervet, mely Budapest visszafoglalására dolgoztatott [sic! |". 14 Mi magyarázta Kossuth e „vonzalmát" a főváros iránt? Elsősorban külpolitikai indokok. 1849 kora tavaszán ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy Ausztria és a piemonti-szárd királyság Brüsszelben tartandó kongresszuson fogja rendezni az olasz kérdést, tehát a Habsburg-monarchia észak-itáliai birtokainak sorsát. Kossuth attól tartott, hogy „ha a főváros siettetett visszavételével impozáns állást nem veszünk", a kongresszus „az olasz ügyeket a mi rovásunkra találja kiegyenlíteni". 15 Magyarul: Ausztria északitáliai birtokainak átengedése fejében szabad kezet kap Magyarországon. Kossuthnak ezt az aggodalmát csak növelhette az, hogy az 1849. február 26-27-i kápolnai magyar vereség után, március 4-én I. Ferenc József alkotmányt adott népeinek, s ebben az oktrojált alkotmányban — csak úgy mellékesen— részekre darabolta Magyarországot. Kossuth ekkor határozta el, 13 Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1982.67. old. Katona Tamás jegyzete szerint valószínűleg Kossuth április 16-ai leveléről van szó, bár Kossuth ebben nem említi Budát. (KLÖM XV. 15-16. old.) Véleményem szerint bizonyos, hogy egy másik, azóta elveszett levélről van szó, mert 1.) az április 16-ai levélben nincs szó a függetlenség kimondásáról sem 2.) az április 16-ai levél hivatalos, míg a Vukovics által említett magánjellegű levél volt 3.) az április 16-ai levél aligha lehetett volna 17-én a főhadiszálláson. M MOL OHB. Iktatókönyvek. 1849:5499. A bejegyzésre Barta István hívta fel először a figyelmet. KLÖM XIV. 6. old. 1. jegyzet. is KLÖM XIV. 616., 619. old. (levelei Görgeihez és Klapkához). Az utóbbit az eredeti tisztázat alapján közli Klapka György: Emlékeimből. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1986.112. old.
