Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.
rül ezen hadművelet, vagy nem; ha sikerül, akkor Altábornagy úr mindenesetre későn jönne, mert akkor a főváros nyolc nap alatt a miénk, és az ellenség többé nem tarthatja magát egész a határig — ha nem sikerül, úgy az Altábornagy úr még akkor is jókor érkezik, ha Ont a bánsági hadművelet (...) tizennégy napig feltartóztatná" •— írta Bemnek április 12-én. 9 Április 14-én a Ilammerstein készülő betöréséről érkező újabb hírek miatt arra utasította Bemet, hogy a Bánság kitisztítása után hadserege egy részével Észak-Magyarországra induljon ez ellen az erő ellen. 10 Április 25-én már egy bukovinai diverzió tervét vetette fel Bemnek 11 , május 6-án, két nappal azután, hogy a fősereg megkezdte Buda ostromát, ismét a Bánság megtisztítására szólította fel. Ekkor ugyanis már tudta, hogy Pest kiürítése után Jellacic délnek vonult, s valószínűleg át akar kelni a Bácskába. Bem az ötlet felvetése után közel egy hónappal, április 14-én indult el Erdélyből. Április 20-án egy Galíciából történő cs. kir. betörés veszélye miatt Beszterce erősítéséről írt Kossuthnak. Csapatai április 17-én léptek a Bánság területére, s előőrsei 25-én érték el Temesvárt. Bem terve ekkor már az volt, hogy a Bánság megtisztítása után biztosítja Orsovát, majd Fiume felszabadítására indul. A bánsági hadműveletek azonban elhúzódtak, Bem csak május 16-án szorította ki Orsováról a cs. kir. csapatokat, így semmi esetre sem vehetett részt sem a Pest, sem a Komárom alatti döntő csatában, sem Buda ostromában. így a magyar fősereg vezetőinek az április 6-i isaszegi győzelem után úgy kelletr dönteniük az újabb hadműveletek irányáról, hogy tudták, számottevő erősítésekre belátható időn belül nem számíthatnak. A Gödöllőn összeült haditanács Görgei javaslatára egy igen kockázatos haditervet fogadott el. A tavaszi hadjárat második szakaszában az Aulich Lajos vezérőrnagy vezette II. hadtestnek, illetve Kmety György és Asbóth Lajos ezredesek hadosztályainakjutott az a feladat, hogy Pest előtt tüntetve kössék le a cs. kir. főerőket, míg a magyar fősereg többi része egy északnyugat-délnyugati irányú kerülővel eléri Komáromot, felmenti a cs. kir. csapatok által ostromolt erődöt, átkel a Duna jobb partjára, ezzel a főváros feladására kényszerítve a cs. kir. csapatokat. Ekkor került sor a szabadságharc egyik levitatottabb katonai döntésére: a magyar fősereg nem a visszavonuló cs. kir. hadsereget ül9 KLÖM XIV. 866-868. old.; Makray Aladár, 26-30. old. ró KLÖM XIV. 891-892. old. H KLÖM XV. 109-114. old.; Makray Aladár, 41-49. old. 12 Kossuth Lajos összes munkái. XV. k. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. S. a. r. Barta István. Bp., 1955. (továbbiakban KLÖM XV.) 221-223. old.; Makray Aladár, 50-53. old. Hasonlóképpen vélekedett aznap Dembihskinek írott levelében is. KLÖM XV. 218. old.
