Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VESZPRÉMY LÁSZLÓ Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig

védett tőle, a korszak legtehetségesebb had­vezérétől. Ezt követően István be is vonult Budára, ahol a Nyulak-szigetén szeretett húga, a későbbi Szent Margit élt apácaként. A budai várat azonban hamarosan visszaad­ta apjának. Buda várának katonai története az An­jouk trónra kerülésének és a Károly Róbert hatalmának megszilárdítása körüli évtize­dekben válik érdekesebbé. Ekkora már két­ségbevonhatatlan stratégiai jelentősége van Buda birtoklásának, amit majd az a tény is mutat, hogy Nagy Lajos idején épül fel itt az első királyi palota. De hogy ne szaladjunk előre annyira az időben, III. András 1301. ja­nuári halálát követően, az év júniusában a németújváriak fegyvereire támaszkodó cseh királyfi, Vencel vonult be a városba, akit László néven koronáztak magyar királlyá. Időközben azonban a pápai támogatást élve­ző, ekkor még jószerével gyermek Károly Róbert merész lépésre szánja el magát: 1302 szeptemberében a Károly Róberttel szövet­séges csapatok bekerítik a budai várat, és kí­sérletet tesznek Vencel elfogására. Az ost­romra azonban nem voltak kellően felké­szülve, kevesen voltak, s hajítógépekkel sem voltak megfelelő számban felszerelve. A rendelkezésükre álló néhány nap alatt bizo­nyosan még Óbudát sem tudták birtokba venni, mivel papjaik zsinatukat „Óbuda mel­lett" tartották meg. A pápa által kiközösített városnak így inkább a szüret előtt fürtöktől roskadozó szőlőiben vittek végbe nagy pusztítást, amelyek sok helyen szinte egé­szen a sziklahátig nyúltak. Végül az esztelen dúlásnak a várbeliek kitörése s az a hír vetett véget, hogy a Vencelhez küldött felmentő csapatok közelednek. A budaiak nem kis meglepetésére a kö­vetkező évben, 1304 augusztusában Vencel apja, II. Vencel cseh király 2000 főnyi kato­naságával, békés szándékot színlelve, mint­ha csak a Boldogasszony templomba nagy­misére menne, csellel birtokba veszi a vá­rost, majd fiával és a koronával együtt cseh földre vonul vissza. Az idő azonban Károly Róbertnek dolgozott, s miután a magyar ki­rályi trón megszerzésétől mind Vencel, mind bajor Ottó visszalépett, 1307-re ­igaz, csak átmenetileg — megszerzi a Buda­vár feletti uralmat. Az ellenpárt hívei a ko­rábban cseh fogságba esett volt budai bíró, Werner fia László vezetésével június l-jén éjjel, ismét csellel betörtek a városba, s a ki­rály ellenségeit elűzték, megkínozták vagy éppen fogságba vetették. Az 1314. évi láza­dások és a Csák Mátéval folytatott elhúzódó harcok Budát nem tették alkalmas királyi székhellyé: így Károly Róbert 1315 és 1323 között a hozzá hű területek által vedelt Te­mesvárott tartotta udvarát, majd Visegrádra tette át székhelyét. A királyi udvar és a kor­mányszervek talán az 1340-es tűzvész után költöztek át Budára, 1347 és 1355 között. Ezzel Budán is jelentős építkezések kezdőd­tek, amit jól jelez a Károly Róbert fiáról, Ist­ván hercegről elnevezett torony, egyúttal a vár legmagasabb tornya. A török idők első évei Az Anjouk, Hunyadiak és Jagellók alatt Buda városa kétségbevonhatatlanul az or­szág európai színvonalú, fényes építmé­nyekben gazdag központjává, fővárosává vált, de egyetlenegyszer sem került sor a

Next

/
Thumbnails
Contents