Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VESZPRÉMY LÁSZLÓ Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig

védett tőle, a korszak legtehetségesebb hadvezérétől. Ezt követően István be is vonult Budára, ahol a Nyulak-szigetén szeretett húga, a későbbi Szent Margit élt apácaként. A budai várat azonban hamarosan visszaadta apjának. Buda várának katonai története az Anjouk trónra kerülésének és a Károly Róbert hatalmának megszilárdítása körüli évtizedekben válik érdekesebbé. Ekkora már kétségbevonhatatlan stratégiai jelentősége van Buda birtoklásának, amit majd az a tény is mutat, hogy Nagy Lajos idején épül fel itt az első királyi palota. De hogy ne szaladjunk előre annyira az időben, III. András 1301. januári halálát követően, az év júniusában a németújváriak fegyvereire támaszkodó cseh királyfi, Vencel vonult be a városba, akit László néven koronáztak magyar királlyá. Időközben azonban a pápai támogatást élvező, ekkor még jószerével gyermek Károly Róbert merész lépésre szánja el magát: 1302 szeptemberében a Károly Róberttel szövetséges csapatok bekerítik a budai várat, és kísérletet tesznek Vencel elfogására. Az ostromra azonban nem voltak kellően felkészülve, kevesen voltak, s hajítógépekkel sem voltak megfelelő számban felszerelve. A rendelkezésükre álló néhány nap alatt bizonyosan még Óbudát sem tudták birtokba venni, mivel papjaik zsinatukat „Óbuda mellett" tartották meg. A pápa által kiközösített városnak így inkább a szüret előtt fürtöktől roskadozó szőlőiben vittek végbe nagy pusztítást, amelyek sok helyen szinte egészen a sziklahátig nyúltak. Végül az esztelen dúlásnak a várbeliek kitörése s az a hír vetett véget, hogy a Vencelhez küldött felmentő csapatok közelednek. A budaiak nem kis meglepetésére a következő évben, 1304 augusztusában Vencel apja, II. Vencel cseh király 2000 főnyi katonaságával, békés szándékot színlelve, mintha csak a Boldogasszony templomba nagymisére menne, csellel birtokba veszi a várost, majd fiával és a koronával együtt cseh földre vonul vissza. Az idő azonban Károly Róbertnek dolgozott, s miután a magyar királyi trón megszerzésétől mind Vencel, mind bajor Ottó visszalépett, 1307-re igaz, csak átmenetileg — megszerzi a Budavár feletti uralmat. Az ellenpárt hívei a korábban cseh fogságba esett volt budai bíró, Werner fia László vezetésével június l-jén éjjel, ismét csellel betörtek a városba, s a király ellenségeit elűzték, megkínozták vagy éppen fogságba vetették. Az 1314. évi lázadások és a Csák Mátéval folytatott elhúzódó harcok Budát nem tették alkalmas királyi székhellyé: így Károly Róbert 1315 és 1323 között a hozzá hű területek által vedelt Temesvárott tartotta udvarát, majd Visegrádra tette át székhelyét. A királyi udvar és a kormányszervek talán az 1340-es tűzvész után költöztek át Budára, 1347 és 1355 között. Ezzel Budán is jelentős építkezések kezdődtek, amit jól jelez a Károly Róbert fiáról, István hercegről elnevezett torony, egyúttal a vár legmagasabb tornya. A török idők első évei Az Anjouk, Hunyadiak és Jagellók alatt Buda városa kétségbevonhatatlanul az ország európai színvonalú, fényes építményekben gazdag központjává, fővárosává vált, de egyetlenegyszer sem került sor a