Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai

lépés (kb. 320 méter) hosszúnak mondták.'

18 A parallelek végeit kis négyszög alakú erődök zárták le, ezekben állomásozott az őrség, amelynek a dolgosokat kellett a támadásoktól megvédeniük. Am a korábbi rossz tapasztalatok ellenére is akadtak hiányosságok, hiszen például a balsikerű június 13-i roham titán „parancsot adtak, hogy az árkokat a rés közelében tágítsák ki, mivel a roham idején túl szűknek bizonyultak és nagyon sok zavart okoztak".'

19 A tüzérség állásai hasonló módon készültek, mint az árkok: erős föld mellvédekkel, sánckosarakkal megerősítve. Nagy súlyt helyeztek arra is, hogy megfelelő összeköttetést biztosítsanak az árkoktól az ütegekhez. így az ellenük intézett támadásnál a gyalogság gyorsan a helyszínre ért. Másutt kiserődöket építettek az ütegek mellé a fedező csapatoknak. Az ágyúk alatt „a földet elegyengették, hogy arra a tüzérség számára hidat építsenek",

50 vagyis alájuk gerendákból hátrafelé emelkedő rámpát készítsenek. Ez kettős célt szolgált: egyrészt így a löveg nem süppedt a talajba, másrészt a lövés pillanatában hátravágódó löveg szépen visszagurult a helyére. Bár a kisebb kaliberű tábori ágyúk csöve csak fél-egy tonnát nyomott, ám az ostromágyúk (réstörők, faltörők) bronzból öntött csöve akár a 3—1 tonnás súlyt is elérhette. El lehet képzelni, hogy mozgatásuk szárazföldön mekkora problémát jelentett. Épp ezért Buda alá majdnem a teljes tüzérséget, muníciót stb. hajón szállították. Ennek ellenére a lövegek megérkezése után még három nap kellett ahhoz, hogy a már kész állásokhoz vontassák, oda beállítsák és tűzkésszé tegyék ezeket a monstrumokat. A falaktól távol még 10-15 pár lóval lehetett ezeket vontatni, az árokrendszerben azonban már csak az emberi erő állt rendelkezésre, ezért itt csigasorok segítségével húzták egyre feljebb, a falak felé. Mindez azonban eltörpült azon nehézségek mellett, amelyekkel a július 27-i roham után a falakon tört résekbe szánt ütegek építése járt. Mint mondottam, az Esztergomi rondella üreges szerkezetű volt, így hatalmas állványzatot kellett a résben emelni, amelyre úgyszintén csigasorok segítségével húzták fel a lövegeket. S mindezt 15-20 méternyire a védők orra előtt, az őgyilkos tüzükben. Az Esztergomi rondella mellett, a kurtinán lévő résben még nagyobb nehézségekkel kellett szembenézniük, mivel itt a leomlott falmaradványok és a kidőlt föld semmiféle támasztékot nem biztosított a sáncépítéshez, s ráadásul a hely is kevés volt, hisz a fal mögött ott húzódott a mély árok. Ahhoz, hogy az árkon és a második falon áttörjenek, mindenképpen ostromágyúkat kellett a résbe állítani, ám a magasabb második fal óriási előnyt biztosított a védőknek, így a befészkelés hallatlan erőfeszítést és bátorságot követelt a császáriaktól. Mindezek ellenérc a roham után három nappal már három faltörő kezdte is Deák 28. old., június 28. Buda királyi város ostromának részletes naplója... Összeállította a lotharingiai herceg seregének egyik önkéntese... Budo visszofoglolósánok emlékezete 1686. (Összeállította: Szakály Ferenc) Bp., (a továbbiakban: Önkéntes) 49 Richards 232. old., július 15. so Diarium, július 3. 1986.260. old., június