Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai
esett, hogy a kezdeti gyors sikerek hatására alábecsülte a törököket. A kitűnően felszerelt török őrség keményen védekezett, a jól vezetett felmentő sereg pedig aktívan lépett fel, s együttesen mihamarabb magukhoz ragadták a kezdeményezést, teljesen megbénítva az ostromlók tevékenységét. Végül nem hagyható figyelmen kívül, hogy az utánpótlási vonal hátában még ott állt a török kézen lévő Érsekújvár és Székesfehérvár, amelyek őrsége bármikor elvághatta a dunai vízi-, és a mellette vezető szárazföldi felvonulási utat, de legalábbis veszélyeztethette a császár hadainak összeköttetését a hazai bázisokkal. így, ha a siker reményében akarták Buda visszavételét megkísérelni, elsőnek ezt az akadályt kellett fölszámolni. Hogy az egyéb tapasztalatokat miként tudják majd hasznosítani, az már csak 1686-ban, a gyakorlatban dőlhetett el. A törökök győzelmében azonban a budai Vár is jelentős szerepet játszott. Érdemes áttekinteni, miként is festett ekkoriban a magyar királyok egykori székhelye, mindenekelőtt persze katonai szempontból. 26 A Vár fekvése, közvetlen földrajzi környezete részben már eleve magyarázatként szolgál az ostrom nehézségeire. A Várhegy, amelyen elterül, mintegy 45-55 méterrel magasabb a körülötte fekvő völgyeknél. A védelem szempontjából a meredek keleti, nyugati és a valamivel kevésbé lejtős északi oldal is előnyösnek mondható, csupán a déli részen találkozunk enyhe emelkedő26 A budai Vár műemléki leírását I.: Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. IV. k. Budopest műemlékei. I. k. Szerk. Pogány Frigyes. Bp., 1 955. A Vár védműveinek leírásátadja: Károlyi— Well mann 1936.135-202. old.; Gárdonyi Albert: Buda középkori lielyrajza. Tanulmányok Budapest vei. A begy nyújtotta kedvező lehetőségeket azonban két hátrányos körülmény semlegesítette, legalábbis bizonyos mértékig. Az egyik a Vár hatalmas kiterjedése: falaival alkalmazkodni kényszerült az északról dél felé keskenyedő, hosszan elnyúló plató pereméhez, ami a védelmi vonalak tetemes növekedését vonta maga után. Ráadásul, miután a Vár vízellátását csak a Dunáról lehetett megoldani, a vízhordás fedezésére is falakat kellett építeni a hegy keleti lejtőjén. Következésképp a rendkívül hosszú várfalak védelme tekintélyes létszámú őrséget igényelt. A nag 1 )' kiterjedés persze az ostromlók dolgát is megnehezítette, mivel a körülzárás tőlük is az átlagosnál jóval több embert, főleg munkát kívánt. Ugyancsak hátrányos volt a védők számára, hogy a Várhegy körül négy, a korabeli tüzérségnek alkalmas támpontul szolgáló magaslatot találunk. Közülük kettő, a délnyugaton fekvő Naphegy és a délen magasodó Gellérthegy teljesen megfelelt a közvetlen ágyúzáshoz és faltöréshez. A nyugatra lévő Kis-Svábhegy (ma Martinovicsheg)'), és az északra elterülő Rózsadomb azonban a hatásos romboláshoz túl távol volt. így az itt felállított lövegek inkább csak zavarni tudták a védőket tevékenységükben, illetve a kitörések ellen fedezték az árkok őrségét és a tálx)rt. 27 A keleti oldal megerősítésében tehát elsősorban a természetnek volt szerepe, egyrészt a meredek lejtő, másrészt a Várhegy Múltjából. IV. Különnyomat. Bp., 1936.; Banfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban. Tanulmányok Budapest Múltjából. V. Különnyomat. Bp., 193/.; Fekete 1 944.72-1 22. old.; Szentneményi Béla: Budavár hadiépítészete. Bp., 1950. 27 A tüzérség tedinikai jellemzőit I. a 28. sz. jegyzetben.
