Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956

[Könyves Kálmán] gimnázium felé (...], utasítást adtam, hogy fedezékbe vissza az épületbe. Amikor az épület bejáratához értünk, akkor a lövöldözés megkezdődött. [...] Láttam, hogy teljesen céltalan az ellenállás, mivel könnyű fegyverekkel voltunk, ők meg nehéz fegyverrel, és az épület sem volt védelemre alkalmas. [...] Amikora tűz erőssége csökkent, az épület elhagyását rendeltem el. f...] Az Oregtemetőben gyülekeztünk, ahol parancsot adtam a fegyverek lerakására. Harcok Angyalföldön A XIII. kerületben a többi városrész forradalmától eltérően alakultak az események. Az antisztálinista erők nem tudtak jelentősebb befolyást szerezni, csekély számú megmozdulásuk vereséggel zárult. Itt a forradalom története voltaképpen október 31-étől kezdődött, a 28-ai politikai fordulat hatására. De ekkor is Bogdán József őrnagy vezetésével a helyi rendőrkapitányság kezében maradt az irányítás, amely a régi rendszer leghívebb támogatójának bizonyult. Noha a Nemzetőrség megalakulása után már egyre kevésbé lehetett halogatni az átalakulást, befolyásuk olyan erős maradt, hogy a fegyverszünet végéig a civil erők nem érvényesülhettek. A november 4-ei szovjet támadás hatására azonban Angyalföldön gyökeresen megváltozott a helyzet, a forradalmárok kezükbe vették az irányítást, és azonnal megkezdték a függetlenségi harcukat. Miként október 23-a után az Üllői út-Nagykörút kereszteződésének környékén, hasonló spontaneitással alakultak felkelőcsoportok, főleg a ketület északi részében. Ezen a reggel Csémi Károly alezredes, a körzet parancsnoka csapatával elhagyta a Mátyás laktanyát, amelynek őrsége beengedte és felfegyverezte a civileket. A Teve utcában lévő nemzetőrök (akik közül többen lövöldözés vagy Nagy Imre rádióbeszédének hallatára jelentkeztek a kapitányságon) már nem bíztak a rendőrökben (akik láthatóan nem akartak harcolni), s áttették hadiszállásukat a Mautner Sándor utcai iskolába, illetve a József Attila (Rákosi) kultúrházba. Bázisok alakultak a RákospatakVáci út kereszteződésénél, valamelyik Mautner Sándor utcai házban és az Angyalföldi Pályaudvarnál is.

170 A kerületi kapitányság vezetői viszont november 7-étől már együttműködtek a szovjetekkel. Megalakult a XIII. kerületi parancsnokság is, amely a lényegesen szervezettebb, a forradalom első napjaitól működő Újpesti Forradalmi Bizottságtól és az ottani Nemzetőrségtől kapott támogatást, valamint utasításokat a déli irányú védelem érdekéid Bogdán József (1 925-); 1 947-ben került a rendőrség kötelékébe, 1956- ban a XIII. kerületi rendőrfőkapitónyság vezetője lett. 1 945-től MKP-MDP-MSZMP párttag volt. A forradalom idején, november 4-éig kézben tartotta a kerület irányítását. A hatóságok 1957- ben perbe fogták, de végül is felmentő ítéletet hoztak. A rendőrségen azonban nem dolgozhatott tovább. 170 Belügyi adatok szerint (TH V-l 50381) összesen 90 főnyi volt az angyalföldi fegyveres ellenállók létszáma. Véleményem szerint ennél több, november 4—5-én kb. a másfélszerese lehetett.