Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956

— amelyet „Kossuth csoportnak" is neveztek — a katonák. Ezek a VII. kerületi csoportok mind századokra, szakaszokra, rajokra tagozódtak. Ezeken kívül kisebb létszámú fegyveres egységek tartózkodtak az EMKE-bcn, a New York kávéházban a Hársfa utcai KlOSZ-épületbcn, a Klauzál téren, valamint a Garai utcában. Összesen 1000-1200-an voltak, A nagyobb VII. kerületi csoportok vezetői szerephez jutottak a nemzetőrségi tárgyalásokban. Drbál Ferenc Operatív Bizottsági tag lett. Az összes csoport képviselői közül csak a Baross tériek szavaztak a sztrájk fenntartása mellett. A VI1. kerületi forradalmárok felkészülrek a szovjet támadásra: november 3-án délután a kerületi nemzetőrparancsnokok és katonai tanácsadóik összegyűltek a Baross tériek bázishelyén, és Nickelsburg elnökletével védelmi tervet dolgoztak ki. Megállapodtak abban, hogy a Baross téri csoport a Keleti pályaudvar környékét biztosítja, a „Farkasok" átteszik központjukat a Royal szállóba, és a pártépületben lévőkkel ellenőrzésük alatt tartják a Majakovszkij utca-Rákóczi út között a Lenin körutat, valamint az Ahnássy tér környékét. A 1 Iársf a-M ajakovszkij-Ro t tenb il le r-We ss elén y i utcák által behatárolt területet pedig Steinerék felügyelete alá helyezik. A rervet a parancsnokok jóváhagyták. (Abban egyébként nem tudtak megegyezni, hogy ki legyen a kerületi főparancsnok.) A legnagyobb VII. kerületi csoport (400-500 főnyi) Baross téri ellenállása vi% TH V-l50381. % Sipó'cz József (1914-); csendőr volt, emiatt bebörtönözték, és a szonylag hamar összeomlott. Ebben része lehetett annak a körülménynek is, hogy Nickelsburg főparancsnok — valószínűleg a végeláthatatlan sorokban közeledő szovjet harckocsik láttán —, korábbi döntésével szemben, a harc felvétele ellen foglalt állást, de lemondott és eltávozott, mivel parancsnoktársai nem értettek egyet vele. A bázishelyet és a környező éjiületet a páncélosok szétlőtték, mite a felkelők nagy' része hamarosan befejezte a fegyveres ellenállást, de a többiek szétszóródva, a szovjeteknek súlyos veszteségeket okozva folytatták a harcot, többek között a Rákóczi úton, a Bethlen mozinál, a Városligetben és a Dózsa György úron. (Bázishelyeik a Landler Jenő utcában, a Garai téren és a Divatcsarnokban vol rak.) Kisebb egységeik 9-éig harcoltak. Egy forrás szerint a csak könnyűfegyverre! és benzinespalackokkal harcoló Baross tériek összesen 15 szovjet katonát halálra sebeztek és három harci járművet megsemmisítettek.

95 A Lenin korú t i szakaszon napokon keresztül eredményes harcot folytattak a felkelők. November 6-ától az ón. Forradalmi Katonatanács (tagjai: Steiner Lajos, Drbál Ferenc és még három tiszt) irányította az ellenállást, és összehangolták a csoportok tevékenységségét. Központjuk a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium épületében, illetőleg a Royal szállóban volt. A szomszédos ketületekből csatlakoztak hozzájuk Sipőcz József

6 Vajdahunyad utcai harcosai, valamint az Eötvös utcai csoport egyik részlege. Az 500-500 főnyi ellenálló forradalom idején szabadult. A novemberi harcok idején átvette a vezetést a Vajdahunyad utcai csoportban. Németországba emigrált.