Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
ciót Nagy Imre miniszterelnök tiltakozása hiúsította meg. Természetesen a Corvin-köziek harci sikereihez hozzájárultak a közvetlen környezetükben lévő VIII. és IX. kerületi felkelők, beleértve a Kilián laktanya fegyvereseit is. A VIII. kerületben kiemelkedő jelentőségre tett szert a Práter utcai általános iskolában berendezkedett csoport, Ö. Nagy János lakatos 37 parancsnoksága alatt (helyettese: Lassan György 38 ). Ez volt valószínűleg a legnépesebb felkelőbázis. Ugyanebben az. utcában még két jelentősebb osztag is berendezkedett Riteez József („Jocó") 39 , illetőleg Schmidt László („Rigó") kocsifényező 40 vezetésével. Ezenkívül a környéken tevékenykedett még a Vajdahunyad utcai egység (parancsnokok: Kiss Károly honvéd 41 és Jánoki Attila 4 ) és a Kisfaludy utcai két csoport (parancsnokok: Kasza János 43 és Eáncsik György [„Vadászkalapos"!, anyagellenőr) 44 . Elvileg ezek az egységek is a Corvin parancsnoksága alá tartoztak, valójában azonban — különösen a forradalom első időszakában —, bár kölcsönösen biztosították egymást, és egyeztették a jelszavaikat, egymástól függetlenül tevékenykedtek. Ugyanez volt a helyzet a IX. kerületi csoportoknál is, de a két kerület felkelői között — bár gyakran harcoltak együtt — a rendelkezésünkre álló adatok szerint semmilyen egyeztetés nem történt. A Corvin közben október 26-áig, amíg a felkelők Iván Kovács László („Ivánkovics") gödi munkást 4 ismerték el parancsnokuknak, teljesen spontán módon jöttek-mentek a fegyveresek, és vezetőik is gyakran cserélődtek. Ezután viszont már szervezettebbé vált a Corvin közi csoport működése. Ekkoriban kerültek oda a Pongrátz fivérek 37 Ö. Nagy János (1930—); sorkatonaként az ÁVH-nál teljesített szolgálatot. 1956-ban, október 26-ától lett leikelőparancsnok. Emigrált, Hollandiában telepedett le. 38 lassan György (1 932-); a kőbányai Szerszámgépipari Vállalat fémmunkása volt. A forradalom idején a Corvin köziekhez és a Práter utcai felkelőkhöz csatlakozott, majd hamarosan szerephez jutott o csoport irányításában is. Olaszországba emigrált, majd Ausztráliába; 1968-ban az USA-ba települt át. Eos Angelesben megalapította az 1956-os Szövetséget, amelynek ő a vezetője. 3? Riteez József (1933-); a forradalom idején a Práter utcai MTH iskolában lévő felkelők parancsnoka volt, novemberben megsebesült. Jugoszlávián keresztül emigrált. -ró Schmidt László (1930-1996); 1953-ban tiltott határátlépési kísérletéért bebörtönözték. A forradalom kirobbanásakor a felkelőkhöz csatlakozott. A fegyverszünet idején Práter utca 9. sz. ház fegyvereseinek lett a parancsnoka. 1957. május 29-én letartóztatták, és húsz évi börtönbüntetésre ítélték. 1968-ban szabadult. •il Kiss Károly (1932-); esztergomi tartalékos hadnagy, a Petőfi Akadémia növendéke volt. A forradalom első napjaiban csatlakozott a felkelőkhöz. Törökországba emigrált. n Jánoki Attila (1934-); géplakatos volt a Transzvill Vállalatnál. A forradalom első napjaiban csatlakozott a felkelőkhöz. Svájcba emigrált. 43 Kasza János a forradalom első napjaiban csatlakozott a felkelőkhöz. November 6-án a Baross utcában a szovjetek fogságába esett, deportálták. 44 Fáncsik György (1933-1960); a fűzszünet idején a Kisfaludy utcai felkelőkből szervezett nemzetó'rségi csoportot. November 6-án átvette a corvinista erők főparancsnokságát. 1958. március 31-én harmadszor tartóztatták le „ellenforradalmi" tettei miatt. Halálra ítélték, és 1960. január 3-án kivégezték. 45 Iván Kovács László 1930-1957); 1944—45-ben német területen élt, emiatt korlátozták tanulási és elhelyezkedési lehetőségeit. Különböző munkahelyein labdarúgóként érvényesült. A Corvin mozi felkelőihez csatlakozott, október 25—november 1. között parancsnok, a fegyverszüneti tárgyalások állandó résztvevője volt. 4-én ellenlábasai árulónak kiáltották ki. Decemberben szervezkedni kezdett az új hatalom ellen. 1957. március 12-én letartóztatták, halólra ítélték, és december 30-án kivégezték.
