Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel

szemben a jogos önvédelem fogalmát, ugyanígy a szovjet katonákat sem kezelték magyar egészségügyi intézményekben, főleg a dezertálási veszély miatt.

2 A szakirodalom a németországi nemierőszak-esetek feldolgozása során, a kiadott naplók és visszaemlékezések alapján elemezte a női szublimációs kísérleteket.

63 A háború okozta hosszas pszichológiai megterhelés után a nemi erőszak sokszor, közvetve vagy közvetlenül, öngyilkossághoz vagy őrültséghez vezetett azoknál, akik elszenvedték.

64 A mátyásföldi szovjet laktanya közelében a nők még 1946 júniusában is féltek este kimenni az utcára, mert „sok az orosz".

65 A félelem nem fogalmazódott meg pontosan. A budapesti helyzetet nagyszámú, szisztematikusan készített mélyinterjúval tárhatnánk fel, úgy, ahogy a témával foglalkozó háromórás német dokumentumfilm, illetve könyv is tette.

66 A bécsi „oral history" módszerét alkalmazó kutatás keretében a kutatók azt találták, hogy a megerőszakolt nők ezt az emléküket „elzárták" (abgesperrt), inkább a hollywoodi filmek {Zsivágó doktor, Kifújta a széf) képeit köl(2 BFLXXVI.l 102. Rókus Kórház irata 800/1945.1945. február 16-ai tisztiorvosi leirat. 63 pl. Hildegard Knef: Der geschenkte Gaul. Frankfurt, Ullstein, 1970. (e.n.) Barbara Noack: Ein Stuck vom Leben. Munich, Vienna, Langen, Muller, 1984. Szerző nélküli kiadvány: Eine Frau in Berlin, Tagebuchaufzeichnungen (Geneva, Frankfurt Verlag, Kossodo, 1959.), illetve: A Woman in Berlin. New York, Harcourt Brace and Co. 1954. A két utóbbit elemzi Annemarie Tröger: Between Rape and Prostitution: Survival Strategies and Chances of Emancipation for Berlin Women after World War II. Women in Culture one Politics. Ed. Judith Freidlander, Indiana University Press, 1980.97-117.old. si Annemarie Tröger: Between Rape and Prostitution: Survival Strategies and Changes of Emancipation for Berlin Women after csönvéve, tehát távolságot teremtve adják elő élményeiket.

67 A nők viszonya saját élményükhöz — az általam készített interjúk alapján is — általában az, hogy egyáltalán nem rendkívüli, ami velük történt. Más az akkori nők viszonya saját nemiségükhöz, mint a második hullám feministáié, akiknek más a mai női identitásra kialakított fogalomtáruk. Vidéken a házasságban a szerelem nem játszott jelentős szerepet, a női test elsődleges feladata a reprodukció volt. Ugyancsak segítette a nemi erőszak elviselését az, bogy a nők eltávolodtak saját testüktől, vagyis maguk is eszköznek tekintették. Összefoglalás A szovjet katonák által a megszállt területen elkövetett nemi erőszaknak komoly lélektani hatása volt. A megszállt ország korábbi jogorvoslati szervei rendre összeomlottak, az előállt hatalmi vákuum nem adott rá módot, hogy a győztes hadsereg katonáit bevádolják a hatóságoknál. A bizonytalanság és a kiszolgáltatottság érzését toWorld War II. lm Judith Friedlander et al. eds.: Women ín Culture and Politics: A Century of Change. Bloomington UP, 1986. A pápai kórházban ápolt fertőzött, később megőrült és öngyilkos nőkről Id.: A magyar katolikusok szenvedése. 1944-1959. Dokumentumgyűjtemény. Havany Gyula szerkesztésében és kiadásában. 1990.34. old. 65 PIL 283.T 20.es. 28. öe. 80. old. 1 946. június 9-ei jelentés. 66 Heike Sander, Barbara John Befreier und Befreite. Krieg, Verwaltungen, Kinder. Verlag Antje Kunstmann, 1992. 67 Irene Bandhauer Schöffmann, Ela Hornung: Vom „Dritten Reich" zur Zweiten Republic. Frauen im Wien der Nachkriegszeit. Frauen in Österreich. Beitrage zu Ihrer Situation im 1

9. und 20. Jahrhundert. Hg. David F. Good, Margarete Grandner, Mary Jo Maynes. Böhlau, 1993.233. old.