Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel
jegyzésekből Budapesten egyet sem találtam, így egy tipikusnak mondható lébényi történetet idézek fel. A 26 éves L. M. lébényi lakos a következőképpen vallott a tisztiorvos hivatali szobájában: „Ez évjúnius 18-án Lébény községben eset 10 óra tájban, amint a varrónőtől hazatérőben voltam, 2 orosz feltartóztatott, letepert, és mind a kettő erőszakot vett rajtam. Pontosan négy hétre, július 16-án pedig este 8 óra körül a vasúti sínek menten Mosonból biciklivel igyekeztem haza. Egy orosz a biciklimet akarta birtokba venni, de mikor sírásra fakadtam, a biciklit meghagyta, rajtam azonban erőszakot követett el. Utolsó rendes vérzésem június hó 7-én volt. Vérzéseim 3-4 napig szoktak tartani, és a legtöbbször négy hetente jelentkeznek. Volt azonban idő, amikor csak hat hétre kaptam meg a bajomat. A várt időre a vérzésem nem érkezett meg, terhesnek éreztem magam, s mivel akaratom ellenére kapott terhességet kihordani nem akarom, kérem kórházba utalásomat, hogy terhességemtől megszabaduljak. Mást előadni nem kívánok, a jegyzőkönyvet, mivel panaszom felvétele helyesen történt, aláírom." 20 A nemierőszak-esetekre vonatkozó becsléseket az is bizonytalanná teszi, hogy például L. M.-et összesen hárman erőszakolták meg — kérdés, hogy az esetet a megerőszakolások száma, vagy a megerőszakolt nők száma alapján vesszük számításba. A nemi erőszak gyakoriságának megállapításáfa a másik forrás a házasságkötés előtt 20 Győr Megyei Levéltár, Győr megyei Tisztifőorvos iratai, 245/1845. tfo .sz. 21 Az abortuszkérelmek szociolingvisztikai elemzését német területen Id.; Atina Grossmann, A Question of Silence: The Rape of German Women by Occupation Soldiers. West Germany under Construction. Poiitics, Society and Culture in the Adenauer Era. kötelező tisztiorvosi vizsgálat során született jegyzőkönyv. Az ingyenes vizsgálat folyamán a megerőszakolt nők kérték az esetleges terhesség megállapítását, hog)' azt, mint a házasság akadályát, megszakítsák. De nem minden megerőszakolt nő kívánt férjhez menni, így ez a forrás sem adhat teljes képet. A nemi betegségek A nemi erőszak másik következménye a nemi betegségek terjedése volt; e mutató alapján a jelenség nagyságrendjét is megállapíthatjuk, jóllehet nem minden nemi erőszak járt szükségszerűen fertőzéssel. A nemi betegek nyilvántartása ugyanúgy hiányos, az iratok részben elvesztek. A „nemi betegség", a nemi úton terjedő fertőzés ekkor két betegséget jelölt. Az egyik betegség az egyszerűbb, rövid egy- kéthetes lappangási idő után jelentkező könnyű lefolyású gonorrhea volt, a másik a hosszabb, háromhetes, esetleg egyhónapos lappangás után kialakuló, nehezen gyógyuló, súlyosabb fertőzés, a szifilisz. A szovjet megszállási zónában kétségtelenül tapasztalható a nemi betegségek, elsősorban a gonorrhea-fertőzés ugrásszerű megnövekedése. Az ugrásszerű emelkedés csak a szovjet csapatok megjelenésével magyarázható, hiszen a nemileg aktív, harcoló hazai férfiak nem tértek még haza Budapestre a hadifogságból. A nyugati zónában a Ed. Robert G. Moeller, The University ol Michigan Press, 1997. 37-39. és 46-49. old. 22 Budapesti Főváros Levéltára. XXI. 580. b. A X. kerületi tisztiorvos iratai 1945. özv. B. S-né, 1908-ban született nő újraházasodási engedélye, 1945. augusztus 27.
